Hétpettyes katicabogár / Coccinella septempunctata

• igen népszerű és közismert európai bogárfaj, 2011-ben az év bogarának választották meg
• nevét a szárnyfedőkön megfigyelhető hét darab pettyről kapta
• nemcsak szép, de nagyon hasznos is a mezőgazdaság számára, mivel levél és pajzstetvekkel táplálkozik, így elpusztítja azokat
• a kifejlett katicabogarak áttelelnek és nem sokkal a szaporodás után elpusztulnak
• tavasszal rakják le petéiket a levelek fonákjaira, melyek egy hét elteltével kelnek ki
• az imágók mintegy háromnegyed évig élnek

Megfigyelése:

• katicabogárral bárhol találkozhatunk ahol, növények és rajtuk élősködő tetvek élnek

Kenderike / Carduelis cannabina

Ismertető jelei:

• a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a pintyfélék családjába tartozó madárfaj

Megjelenése:

• testhossza: 13-16 cm.
• testtömege: 16-23 gramm
• szárnyfesztávolsága: 22-25 cm.

Tollazata:
Hím:

• a hímek a költési időszakban díszes tollruhát viselnek
• a begyén és a homlokán ebben az időszakban feltűnő vörös folt figyelhető meg
• a költési időszakon kívül, a vörös tollazatot barna árnyalatú tollazatra cseréli le, a begyén és a homlokán
• feje és nyaka szürke színű, mely jól elkülönül a barnás színezetű hátától
• a farok sötétbarna
• szárnyai pedig feketés színezetűek

Tojó és a fiatal példányok:

• a tojó és a fiatal példányok színezete szinte teljesen egyforma
• a tojók tollazata abban különböznek a hímektől, hogy a vörös foltok nem figyelhetőek meg rajta

Hangja:

• a kenderike jellegzetessége, hogy kellemes énekét csak a költési időszakban hallatja

Előfordulása:

• egész Európában elterjedt madárfaj
• Afrika északi részén is megtalálható

Élőhelye:

• élőhelyéül elsősorban ugaron hagyott területeket választ
• előfordulnak még szőlőhegyeken és ligetekben is

Szaporodása:

• évente egy, de esetenként két fészekaljat is felnevelnek
• a kenderikék már az ősz folyamán párt választanak maguknak
• a fészek megépítése a tojó feladata
• a fészket bokrok sűrűjébe, vékony gallyakból és ágakból készíti el, melyet puha tollakkal bélel ki
• az elkészült fészekbe a tojó 4-5 tojást rak le
• a kotlásban a hím nem vállal szerepet
• 12-13 nap elteltével a kikelt fiókákat mind a két szülő gondozza
• a kismadarakat a szülők begyükben megemésztett magokkal táplálják

Táplálkozása:

• fő táplálékuk különféle magvakból állnak
• általában csoportokba verődve keresgélnek táplálékok után

Megfigyelése:

• hazánkban egész évben megfigyelhetőek
• tavasszal fák tetején adják elő kellemes énekszámaikat, mellyekre könnyen felfigyelhetünk
• mezőkön és réteken találkozhatunk velük amikor kisebb, nagyobb csoportokban élelem után kutatnak
• a kerteket nem látogatják

Méh

• a méhek repülő rovarok, melyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal
• mintegy 20000 fajul létezik
• a méhek nagyon fontos szerepet töltenek be a növények és a virágok beporzásában 
• pollent és nektárt is gyűjtenek
• a pollent gyűjtő egyedek sokkal hatékonyabban beporzók
• a legtöbb méh teste bolyhos
• a polleneket, a szőrszálak elektrosztatikus töltése tapasztja a rovar testéhez
• a nőstény egyedek a pollenszemcséket kis csomagban gyűjtik össze (scopába) , melyet a hátsó lábukon figyelhetünk meg 
• a méhek nagy többsége az összes virágot látogatja és mindből gyűjtik a polleneket és a nektárokat
• találkozhatunk olyan fajokkal és egyedekkel melyek egy-egy növényre szakosodtak

Virágzik az erdő.

Hamisíthatatlanul megérkezett a tavasz, az idő egyre melegebb és ennek hála, sorra bújnak elő a tavaszi virágok az erdő mélyén is.

 Bársonyos tüdőfű / Pulmonaria mollis

 Bogláros szellőrózsa / Anemone ranunculoides

Tyúkhúr / Stellaria media

Salátaboglárka / Ranunculus ficaria

Galambvirág / Isopyrum thalictroides

Leánykökörcsin / Pulsatilla grandis

• a leánykökörcsin selymesen gyapjas, évelő növény
• márciusban-áprilisban nyíló virágai kékes-ibolya színűek
• porzói élénk sárgák
• a növény szára csak a virágzás vége felé nyúlik meg
• sziklafalakon, sziklás leejtőkön és erdőspuszta-réteken találkozhatunk velük

Süvöltő / Pyrrhula pyrrhula

 Süvöltő hím

Ismertető jelei:

• a madarak osztályának, a verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó faj
• mérete: 14-17 cm.
• súlya: 20-26 gramm
• szárfesztávolsága: 26-28 cm.

Megjelenése:

Tollazata:

Hímek:

• farktöve fehér
• farka fekete színű
• hátának színe kékesszürke színezetű
• szárnyain fehér sáv figyelhető meg, melyet röptében lehet jobban szemügyre venni
• feje fekete
• nyaka, begye és hasa pirosas színezetű, mely szinte rikít

Tojó és a fiatal példányok:

• a tojók tollazata csak abban különbözik a hímekétől, hogy a nyakuk, hasuk és begyük színezete sokkal tompább, melyben inkább a barna szín dominál

 Csőr:

• mindkét nemnek a csőre fekete színű
• lekerekített és éles élű
• ez a csőr alkalmas magvak és rügyek elfogyasztásához

 Hangja:

• halk, fuvolázó csicsergés 

 Süvöltő tojó

Előfordulása:

• Európában és Ázsiában általánosan elterjedt madárfaj
• az északon élő egyedei, télen délebbre vonulnak

Élőhelye:

•  élőhelyéül parkokat és erdőket választ
• kedveli a sövényekkel tarkított kerteket is

Szaporodása:

•  évente két fészekaljat nevelnek fel
• egy éves korában éri el az ivarérettséget
• a fészket a tojó madár készíti el
• sűrű bokorban építi meg a fészket, mintegy 1,5-2 méter magasságban
• egy fészekalj 4-5 darab tojásból áll
• a költési idő 15-17 nap
• a fiókák nevelésében mind a két szülő fontos szerepet vállal
• a madárszülők a fiókákat rovarokkal táplálják
• miután a fiókák elhagyták a biztonságot adó fészket, a szülőm még két hétig gondoskodnak róluk

Táplálkozása:

• a süvöltő magvakkal és különféle termésekkel táplálkozik, melyeket erős csőrével képes megtörni
• kedveli a gyümölcsöket főként az almát,a körtét és a cseresznyét
• télen elfogyasztja a csipkebogyót és a galagonyát is
• a tavasz beköszöntével rendszeresen fogyasztja a bokrok és a fák rügyeit

 Süvöltő hím

Megfigyelése:

• hazánkban állandó vagy részben vonuló madárfaj
• igen félénk és rejtőzködő madár
• a bokrok és a fák sűrű ágainak rejtekében figyelhetőek meg
• ez a megfigyelés a téli időszakban könnyebb, hiszen ilyenkor a fákat és a bokrokat nem borítja lombkorona és jobban szem elé kerülhetnek
• megfigyelését könnyítheti a hímek pirosas élénk színe, mely szinte rikít a barna színű ágak között

Egy kis érdekesség:
A süvöltő párok nem csak a párzási és költési időszakot töltik együtt, hanem egész évben együtt maradnak.

Zöldike / Carduelis chloris

A tavasz beköszöntével egyre több madárfaj hangját figyelhetjük meg, én szeretem figyelni a madarakat éneklésük közben és nagyon jó dolog amikor a hangjuk alapján is be tudom azonosítani őket.
A zöldikék a párzási és a költési időszakban a madarászok által "zsírozásnak" nevezett „dzöíí” hangokat hallatnak. A napokban egyre többször megfigyeltem a zöldike énekét, amit általában magas fákon hallat.

Zöldike tojó

Zöldike hím

Meggyvágó / Coccothraustes coccothraustes

Ismertető jelei:

• a madarak osztályának, verébalakúak rendjébe, ezen belül a pintyfélék családjába tartozó madárfaj

Megjelenése:

• hossza: 18-19 cm.
• szárnyfesztávolsága: 30-34 cm.
• testtömege: 48- 80 gramm

Tollazata:

Hím példányok:

• háta és a feje barnás színezetű
• tarkója szürke
• torokfoltja fekete
• hasi része barna színű
• szárnya kékesfekete, melyet fehér szalag díszít
• farka rövid, melynek vége fehér színű

Tojó példányok:

• a tojók abban különböznek a hímektől, hogy a tollazatuk színezete halványabb árnyalatú

Csőr:

• nevét erős és nagyméretű csőréről kapta, mellyel akár a meggy magját is képes feltörni

Hangja:

• sok esetben hangjára figyelhetünk fel,  mely "cink-cink" hangokból áll

 Előfordulása:

• Európa és Ázsia országaiban előforduló madárfaj

Élőhelye:

•  élőhelyéül lombos erdőket és parkokat választ
• fontos számára, hogy élőhelyén magas fák legyenek

Szaporodása:

• a fészket a tojó készíti el áprilisban, magas fák lombkoronájába
• 4-5 tojást rak le melyeken 12-13 napig kotlik
• a fiókákat a kikelés után mind a két szülő gondozza
• miután elhagyták a fészket a kismadarak, a család még jó ideig együtt marad

Táplálkozása:

• magevő madár, elsősorban különféle magvakkal táplálkozik
• szívesen fogyasztja még a gyertyán és a juhar termését is
• a kertekben a meggyet és a cseresznyét különösen kedveli

Megfigyelése:

• hazánkban márciustól októberig az itt költő példányok figyelhetőek meg
• télen az északi országokból elvándorolt fajokkal találkozhatunk
• a nyári időszakban a fák lombjaiban vannak elrejtőzve, így megfigyelésük igen nehéz, általában a hangjukra figyelhetünk fel, mely  "cink-cink" hangokból áll
• télen megfigyelése sokkal egyszerűbb, hiszen a téli etetők gyakori vendége