2018. február 26., hétfő

Nagy őrgébics


Nagy őrgébics

Nagy őrgébics


Amikor a természet ösvényeit járom, mindig nyitott szemmel, és füllel szedem a lábaimat. Odafigyelek minden apró élőlényre, minden neszre, és minden rezdülésre. Hiszen rengeteg látni és hallani való tárul elém, csak figyelmesen kell haladnom az előttem álló úton.
Egyetlen pillanat sem telhet úgy el, hogy ne fedeznék fel valami számomra érdekes történést, és amit csak tudok, megosztok Veletek is, fotóimon és írásaimon keresztül, hogy velem együtt Ti is át tudjátok élni a természet csodáit, és meg tudjátok ismerni ezen csodák szereplőit.
Jelen történetem egy számomra nagyon különleges madárról fog szólni. Egy olyan madárról, mellyel nem sok találkozás adatott még meg, de akkor, amikor sikerült őt megpillantanom teljesen elvarázsolt a jelenléte. Ő nem más, mint a nagy őrgébics.
A régi időkben a nagy őrgébics a solymászok egyik legkedvesebb madara volt, hiszen neki köszönhetően, már jól előre jelezte a ragadozó madarak feltűnését, akkor, amikor az ember még nem érzékelte közeledésüket.
Megjelenése tiszteletet sugároz, elegáns hamuszürke és fehér tollruháját, fekete színű szárnytollak díszítik. Kinézetét, még egyedibbé varázsolja a szeme körüli széles, éjfekete kantársáv, és az ugyancsak fekete színezetű horgas csőre. A nagy őrgébics hazánkban téli vendég, de az elmúlt években a költésük is bizonyított volt.
Eddig három alkalommal sikerült vele találkoznom, kétszer Márkháza környékén, egyszer pedig Nógrádszakál külterületén. Pár héttel ezelőtt pedig, a természetnek hála egy újabb találkozás adatott meg, mégpedig Zsúnypuszta határában. Amikor megpillantottam egy bokor legfelső ágán egyensúlyozott, egy olyan kimagasló helyen, ahonnan kitűnően szemmel tudta tartani a környezetét, és semmilyen apró nesz vagy mozdulat nem kerülhette el, árgus szemeinek a figyelmét. A nagy őrgébics az őszi időszakban főként rovar, és apró rágcsáló áldozatokra vadászik, a téli, hóval borított időszakban azonban kisebb testű énekesmadarak is az étlapjára kerülnek, melyeket röptükben is képes elejteni. Az elejtett áldozatok gyakran kerülnek a gébics raktáraiba, melyek fák és bokrok szép nagyra nőtt tüskéin találhatóak meg. Ezeket, a spájzokat, a szűkösebb időkben felkeresi, és, ha minden kedvezően alakul, akkor éhes csőre étvágyát csillapítani tudja. De nem minden esetben maradnak érintetlenek ezek a raktárak, hisz a téli időszakban minden apró betevő számít, és idegen látogatók igen gyakran elorozzák a gébics féltve őrzött zsákmányait. 
A tél lassan a végéhez közeledik, és már nem sokáig fognak hazánkban vendégeskedni,  hiszen tavasz elején szárnyra kapnak, és megkezdik vándorlásukat az északi országok irányába, ahol a költési időszakukat töltik.


 Nagy őrgébics

 Nagy őrgébics