Ismertető jelei:
- a madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, a harkályfélék családjába tartozó faj
- hazánkban védett madárfaj
- eszmei értéke 25000 forint
Megjelenése:
- testhossza : 23-26 cm
- szárnyfesztávolsága : 38-40 cm
- testtömege:70-100 gramm
Tollazata :
- feje teteje, nyaki része és a háta fekete színű
- fekete bajuszsávját, fekete sáv köti össze a tarkóval
- ez a fekete sáv keretként zárja közre a fehér színű sapkáját, fontos tudni, hogy ez különbözteti meg a nagy fakopáncsot minden más európai harkályfajtól
- a két jól látható szélső faroktolla fehér színű, melyet fekete sávok vagy pettyek díszítenek
- farfajtájéka és alsó farokfedői feltűnő skarlátvörös színezetűek
Fiatal példányok:
- a fiatal madaraknál a bajuszsávot a tarkóval összekötő sáv jóval keskenyebb mint a kifejlett, felnőtt madaraknál
- gyakran ez a sáv nem is ér el a tarkóig
Nőstény:
- a nőstények abban különböznek a hímektől, hogy a tarkójukról hiányzik az élénkpiros folt
Csőre:
- mint minden harkálynak, így a nagy fakopáncsnak is erős, ár alakú csőre van
Előfordulása :
- Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is megtalálható madárfaj
- hazánkban a leggyakoribb harkályfaj
Élőhelye :
- hegyvidéki és síkvidéki erdőkben is egyaránt megtalálható
- megtelepszik parkokban, sőt kertekben is
Szaporodása :
- már március végén megkezdődik a nászidőszakuk
- a nászidőszak alatt a hím jellegzetesen dobol az elkorhadt fákon
- évente egy fészekaljat nevelnek fel
- territóriumán belül több odút is elkészítenek, de csak egyet használnak fészkelésre
- a nagy fakopáncsok nem építenek fészket, tojásaikat az oduba rakják
- a nőstény fakopáncs 4-6 tojást rak le
- a kotlás 14-16 napig tart
- a kotlásban és a fiókák nevelésében mind a két szülő fontos szerepet válal
- május végén, június elején hagyják el az odút az utódok
- tollazatuk ekkor már nagyon hasonlít a szüleikére, csak abban különböznek, hogy a fiatal példányok feje teteje teljesen piros színű
- nyár végéig a fakopáncs család együtt marad és a fiatalok a szülőkkel együtt keresik a táplálékukat
- az ősz beköszöntével a fakopáncs család felbomlik, a fiatalok addigra teljesen önnállóvá válnak és egyedül kutatnak a táplálékuk után
Táplálkozása :
- táplálékuk nagyrészt rovarokból áll, de elfogyasztják a gyümölcsöt, a bodzát, a napraforgómagot és a télen kifüggesztett szalonnát sem vetik meg
- erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyók és rovarok után kutatva, majd ragadós nyelvével szedi ki a táplálékát
- a nagy fakopáncsok állandó madaraink, így egész évben megfigyelhetőek
- a téli, hideg időszakot is hazánkban töltik
- télire az erdőkből a lakott területek közelébe húzódnak, ezzel megkönnyítik a megfigyelésüket
- a téli időszakban megfigyelhetjük őket az etetőinknél
- szíven fogyasztják a napraforgómagot és igazi csemege számukra a szalonna
- nagyon fontos azonban, hogy ha szalonnát kínálunk fel kis kerti vendégeinknek akkor csakis natúr szalonna legyen
- a tavasz beköszöntével amikor a nászidőszakuk megkezdődik a hímek az odvas fákon dobolnak ezzel a mi figyelmünket is felhívják magukra
- egy egy erdei séta alkalmával ki ne hallotta volna azt a jellegzetes kopogó hangot amit a fakopáncs hallott miközben odút váj a a fatörzsbe vagy éppen táplálék után kutat , ezt a hangot követve ha szerencsénk van a madarak is meg tudjuk figyelni
- azonban dobolásával a területjogát is jelzi más harkályféléknek
Nagyon tetszik az oldalad!
VálaszTörlésÜdv:
Nyári Endre
Köszönöm szépen a látogatásodat!
TörlésÜdv.Timi