Varázslatos természet: Szeptemberi virágcsokor.

Erdei csillaghúr / Stellaria nemorum

Szeptember 18-át írunk, de ha az alapján kellene meghatároznom a hónapot, hogy ilyen az időjárás, akkor inkább nyáriasnak mondanám. Harmadik napja, hogy a hőmérő higanyszála napközben meghaladja a 30 ºC fokot, úgyhogy így az ősz elején még meleg időben tölthetjük el sétáinkat a természet ösvényein.

Azonban ezek a séták még csak nem is emlékeztetnek a tavaszi sétáimra, amikor ugyanezen az ösvényeken barangoltam. Most jóval csendesebb a táj, már nem hallani az erdei pinty csodálatos énekét, az énekes rigó gyönyörű stófáit és a többi madár fülemnek oly kedves dalait. Most is mozognak a madarak a fák ágai között, de már sokkal csendesebbek, csak kapcsolattartó hangjukat hallatják és így észrevenni is jóval nehezebb őket.

Látnivaló mégis akad bőven ilyentájt is, csak figyelmesen kell haladnunk utunkon és a lábunk elé nézve, mert a látnivalók ott lapulnak előttünk meghúzódva a fűszálak között. Az őszi virágok kihasználva a meleg, napsütéses időjárást, sorra bontogatják szirmaikat. Az erdei csillaghúr hófehér szirmai szinte minden lépésemet végigkíséri, még a erdőszélen haladok, rengeteg nyílik belőle és a zöld fűszálak között könnyen felfigyelhetünk rá. A másik kísérőm a pelyhes kenderkefű, melynek virágnak nem kell feltétlenül a napfény, hogy rózsaszín szirmait bontogathassa, az árnyékos erdőszélen is remekül érzi magát és az árnyékot adó hatalmas fák tövében is gyönyörűen virágzik és kedveskedik az arra járó embereknek. Amint megpillantom a tisztás szélén a bürkgémorrt, elfeledkezve mindenről, a tavasz kedves emlékei jutnak eszembe. Március végén jártunk amikor ugyanitt figyeltem fel erre a lilás rózsaszín virágra, abban a pillanatban mérhetetlen örömöt éreztem, mert kedves kis szirmaival, melyek nem többek 1 cm-nél, csodaszép látványt nyújtott. Ez a virág végigkísérte a tavaszomat, a nyaramat és még most ősszel is bontogatja aprócska szirmait. Ahogy teltek a hónapok úgy lettek egyre többen, mostanra szinte igazi kis virágszőnyeget alkotnak a tisztás peremén. Ha az időjárás a továbbiakban is kedvezően alakul, akkor akár még októberben is virítani fog, mert jól láthatóan rengeteg még eddig ki nem nyílt bimbót nevel.

Ugyancsak októberig csodálhatjuk erdei sétáink alatt, az enyves zsálya világos sárga virágait, melyek nyúlánk termetüknek köszönhetően kimagasodnak a fűszálak közül. Porzói a virág felső ajkában bujkálnak, így nektárjához csak a különböző méhfajok tudnak hozzájutni.

Az erdőszélen még a mai napig üde zöld a fű, de a fák lehullott színesedő levelei, már itt-ott szinte teljesen eltakarják. No de nem csak a fűszálak lapulnak meg az egyre vastagodó avarszőnyeg alatt, hanem a kisebb termetű virágok is, mint például a fekete csucsor. Ezen növény attól függően, hol él, elérheti akár a 80 cm-es magasságot is, de itt a fák és bokrok árnyékában, alig 10 cm-es nagyságú. Fehér, apró bókolói virágai, elegáns és törékeny kinézetet kölcsönöz ennek a gyomnövénynek. Ez a szó, hogy gyomnövény igen sokféleképpen értelmezhető, a mezőgazdaságban gyomnövénynek tekintik azokat a növényeket, melyek ott engednek gyökeret és fejlődnek ahol nem kellene, azaz megművelt és mezőgazdasági területeken. Azonban az erdőszéleken, tisztásokon és ember által nem bolygatott területeken minden növénynek megvan a maga helye és a maga szerepe, élnek egymás közelségében, senkinek sem ártva.

Sétáljatok Ti is az erdő végtelen ösvényein és használjátok ki, ezt a napsütéses, meleg ősz időjárást, mely a természet ajándéka.