Széncinege
Az első tavaszi hónap közepe van, azaz március idusa. Az időjárás azonban, mintha nem ismerné a naptárt, tavasz ide, vagy oda, ma reggelre fehér lepel borította be a tájat. A havazás már éjszaka megkezdődött, és kitartott a reggeli, és a délelőtti órákban is. Tegnap még hét ágra sütött a nap, az égboltot egyetlen felhőpamacs sem díszítette, csak a tündöklő kékség tárult a szemünk elé, olyan igazi tavasz elejei időjárás volt, ami mára már csak emlék maradt, mert egyik napról a másikra, mintha újra a télbe cseppentünk volna.
Ahogy a jó idő beköszöntött felébredtek hosszú téli álmukból a rovarok, a föld védelméből újra előbújtak a giliszták, a tollas kis madarak nagy örömére. Érezhetően kevesebben látogatták az etetőimet, de nem csak a táplálékok megjelenése miatt maradtak el, hanem a lassan megkezdődő költési időszak miatt is. Aki figyelemmel követi a természetet az egyre gyakrabban láthatja, hogy a madarak csőrükben mohadarabokkal, szőrcsomókkal, aprócska ágakkal röpködnek, hordva a fészekanyagot, hogy mire elérkezik az idő, készen legyen az otthonuk, az utódok fogadására.
Ma azonban a hideg, és a hó miatt ez a készülődés megszakadni látszott, mert tollas kis barátaim inkább az etetőim körül sürögtek-forogtak, hogy jól tudjanak lakni.
Bízom benne, hogy ez az időjárási helyzet, nem fog sokáig tartani, és hamar visszatér a tavasz, mert ha nem akkor annak súlyos következményei lesznek a természetben.
Szajkó
Meggyvágó
Feketerigó
Kékcinege
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése