Üdvözöllek november!

Nagy fakopáncs

 Széncinege tojó

Elérkezett Szent-András hava, azaz november, az év tizenegyedik, és egyben az ősz utolsó hónapja. A november amolyan átmeneti hónap, első heteiben még ősziesnek mondható, míg a vége felé haladva, már a tél lehelete érződik. Az idei esztendőben, november 27-én kell az első gyertyát meggyújtanunk az adventi koszorún, ezzel megkezdődik a karácsonyi várakozás időszaka. 

Sok embernek erről a hónapról csak a ködös, csapadékos, nyirkos időjárás, és a kora esték jutnak az eszébe. És hellyel, közzel igazuk is van, hiszen október utolsó hétvégéjén megkezdődött a téli időszámítás, melynek köszönhetően, a nap hamar nyugovóra tér, és öt órára már a sötétség puha leple takarja be a tájat. Ahogy pedig egyre közeleg a tél, az esték is egyre hamarabb köszöntenek be, az időjárás pedig, szinte napról-napra hűvösebbre fordul. 

Ősz legvégén már sokkal kevesebb a látni, és a hallani való, mint a tavaszi, és a nyári időszakban.  Azonban ez nem jelenti azt, hogy a természet ösvényein megtett sétáink unalmasan, és megfigyelési élmények nélkül telnének el, hiszen kedves élményekben az év bármely hónapjában, még a legborongósabb napokon is lehet részünk. Novemberben a természet már a téli pihenésre készülődik, a fák elhullatták színes lombruhájukat, fészkelő madárvendégeink, már a meleg Afrikában vadásznak rovarzsákmányaikra, a téli vendégeinkkel, pedig napról-napra egyre többször találkozhatunk, visszatérnek a csízek, a süvöltők, ha pedig szerencsések vagyunk, megfigyelhetjük a havasi szürkebegyet, vagy éppen a hajnalmadarat is. A réteken, a mezőkön, és az erdőkben, enyhe időjárás esetén még utunkba kerülhetnek különféle szépségű gombák, és itt-ott még virítanak a közönséges cickafark, vagy az ösztörűs veronika kék színben pompázó virágai. A hónap elején még tart a dőzsölés időszaka, napközben a mókusok, és a madarak gyűjtögetik a betevőjüket, ahogy pedig a korai este beköszönt, vaddisznók, szarvasok ropogtatják a tápláló, és kalóriadús makkterméseket. A hónap végére, szinte az utolsó szemig eltűnnek a talajról a finom csemegék, aki ügyes, és szorgos volt, annak az élelemraktárai feltöltve várja a tél beköszöntét. 

Az őszi, és a téli időszakban szinte csak hétvégén jut időm a természet ösvényeit járni, mert mire hétköznap hazaérek a munkahelyemről az erdőt már a sötétség leple borítja be. Azonban vannak esték, amikor ilyenkor is kilátogatok az erdőbe, és hallgatom az éjszakai neszeit, de általában szombat délután, és vasárnap délelőtt jut időm, nagyobb sétákat tenni. Amikor vasárnap reggelente elindulok szokott túrámra, mindig a vaddisznók nyomai fogadnak, amint előző éjszaka a földet turkálták, betevő után kutatva. A tél közeledtével, és annak beköszöntével a táplálék, és a finom falatok mennyisége egyre csak fogy, és a eljön az az időszak, amikor már nem lehet válogatni, hanem minden egyes falatot meg kell becsülniük, és ezekért meg is kell küzdeniük. Hiszen, ha beköszöntenek a keményebb mínuszok, akkor a fagyos földből még nehezebb lesz az eleséget előtúrni. A csupaszon álló fákon, ősszel és télen rengetek érdekességet meg lehet figyelni. A tavasszal gondosan megépített madárfészkek, ebben az időszakban még szinte sértetlenül állnak az ágak között, és, ha alaposan megvizsgáljuk, akkor még arra is fény derülhet, hogy milyen kis apróságok láttak bennük napvilágot. De nem csak a madarak fészkeit rejtik a fák koronája, hanem előtűnnek a mókusok pihenőfészkei is. Ebben az időszakban megtett erdei sétáink csendesen, de nem hangtalan telnek el. Riasztanak a szajkók, és a feketerigók, csettegnek a vörösbegyek, beszélgetnek a cinegék, a csuszkák, az őszapók egymásnak jeleznek, kacagnak a zöld küllők, a harkályok pedig a fák törzsein kopácsolnak. Aki figyelmesen járja az erdők, és a mezők ösvényeit, annak novemberben is rengeteg szép élményben lehet része. Hogy a tél beköszönt e a hónap végére, azt most még nem tudni, de bízom benne, hogy az idei fagyos évszak megajándékoz majd minket gyönyörű hóeséssel, és olyan igazi téli időjárással.