December első hetében járunk, és az igazi tél megérkezni
látszik. Naplemente után a hőmérő higanyszála rohamosan süllyedni kezd, és kora
reggelre -11 fokon torpan meg. Napok óta napközben verőfényesen süt a nap,
melyet még egy kóbor felhőpamacs sem zavar a ragyogásában, éjszakánként pedig,
a kristálytiszta égbolt az ezernyi csillag fényében tündököl. Ennek a derült
időnek a következménye, hogy reggelre a tájat hófehér dérruhába öltözteti a
természet. Délelőtt, amikor a nap sugarai álmosan előbújnak hosszú éjszakai
álmukból, ezeket a fagyott cseppeket, csillogó gyémántokká varázsolják, csodálatosan
szép látványt nyújtva az erők, mezők vándorainak. Azonban ez a fogcsikorgató
hideg igazi próbatétel elé állítja a természet lakóit. A legnehezebb időszakot
talán az apró testű madarak élik át, hiszen nekik nincsenek tartalékaik,
melyeket a szervezetük hasznosíthat. Pár grammos testsúlyuk, szinte csak a
napról-napra való életre van tervezve. Ha nem tudnak kellő mennyiségű élelemhez
jutni, mely elegendő kalóriával látja el a szervezetüket, akár egy kemény
fagyos éjszak is végzetes lehet a számukra. Bejegyzéseimben már több alkalommal
felhívtam a figyelmeteket a téli madáretetés fontosságára, melynek egyik legfontosabb
szabálya az etetés rendszeressége. Csak abban az esetben kezdjetek neki, ennek,
az egyik legfontosabb madárvédelmi tevékenységnek, ha napról napra, egészen
tavaszig, amíg az időjárás is megköveteli, folytatni tudjátok. Amikor
kikerülnek a finom falatokkal feltöltött etetők, először a cinegék, a
legleleményesebb, és leggyakoribb etetőlátogatók fogják észrevenni azt, majd
szépen sorban a többi faj is megjelenik, és tudomásukra jut, hogy élelemmel
kedveskedtek nekik. A madaraknak, mint nekünk embereknek is megvan a
napirendjük, ilyenkor télen egyik legfontosabb feladatuk, a kellő mennyiségű
táplálék bevitele, hogy a fagyos éjszakát túl tudják élni. Amikor megszokják,
hogy a ti kertetekben is üzemel egy kis madárvendéglő, minden nap tiszteletüket
fogják tenni, és számítanak rátok, hogy feltöltött etetőkkel várjátok őket,
azonban ha egyik napról a másikra megszakadna az etetés, pláne ilyen fagyos
téli időben, akkor az akár végzetes is lehetne a számukra. Hiszen a megszokott
napirendjük felborulna, és abban a pár órában, amíg világos van, nem biztos,
hogy a közelben találnak olyan helyet, ahol elegendő élelemhez tudnának jutni.
Ugyanis nem csak a hideg jelent veszélyt, hanem a rövid nappalok is. Ezért
mielőtt bárki kihelyezi a kis etetőjét, mindenképpen gondolja át, hogy a téli
időszak alatt, végig tudja e biztosítani a megfelelő mennyiségű élelmet kis
barátainak. Ha erre a fontos kérdésre a válaszotok igen, akkor tegyétek ki, és
töltsétek fel élelemmel, hogy minél több madárbarát kert várja, ezeket, az
aprócska tollasokat, mellyel megkönnyíthetjük az életüket, és esélyt adhatunk
nekik, hogy jövő tavaszra újra csengő dalaikkal teljenek meg a természet
ösvényei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése