Szinte nem telik el úgy egyetlen nap sem, hogy nem lépnék rá
a természet ösvényeire. Túráim hol rövidebbek, hol hosszabbak, ahogy időm
engedi. Szerencsésnek érzem magam, mert a kiskertem mögött hatalmas erdő áll,
aki mindig szeretettel és élményekkel fogad, bármikor is teszek látogatást nála.
A négy év alatt minden egyes kis szegletét bejártam, de mind a mai napig
rejteget még meglepetéseket és titkokat, melyeket ez idáig még nem sikerült
felfedeznem.
Nem oly régen a szokott, még viszonylag könnyen járható ösvényen
túráztam, mely ösvényre két éve találtam rá. Ezen idő alatt nem is tudnám
összeszámolni hányszor jártam már végig. És nincsen olyan napszak amit, ne
töltöttem volna itt el. A sok látogatás ellenére is, mind a mai napig tud
számomra újat mutatni. Állandó lakó mellett akadnak új látogatók is, melyek
évszakonként mások és mások. Ennek az erdőnek van egy olyan része, melyben a
fák szellősen állnak egymás mellett, kellő helyet hagyva a nap sugarainak és a
fénynek, így lombfakadás után is különféle virágok és növények tarkíthassák és
varázsolhassák szebbé a talaját. Ilyenkor júniusban virágzik még fehér
virágaival büszkélkedő közönséges derecevirág, a hagymaszagú kányazsombor, ebben a hónapban kezdi meg szirmait
bontogatni az ugyancsak fehér virágzatú kónya habszegfű, élénk rózsaszín színével a tekintetet csalogató enyves szegfű, és
a különleges, egyedi megjelenésű madárfészek kosbor. Ez utóbbi virággal, mely
az orchidea félék családjába tartozik, itt a mi vidékünkön ez idáig még nem
találkoztam. A tavalyi esztendőben, a Mátrában sikerült először megfigyelnem,
és akkor magával ragadott különleges szépsége. Éppen hazafelé tartottam, amikor
letértem a szokott ösvényről úgy döntve, hogy a domboldal egy másik részén
ereszkedek le. Lehet talán megérzés volt, vagy csak egy véletlen találkozás, de
éppen előttem álldogált a madárfészek kosbor. Amikor először találkoztam vele,
hirtelen azt gondoltam, hogy éppen elvirágzóban van. Sárgás barna színe miatt
teljesen azt a benyomást kelti, hisz a növény klorofillt nem tartalmaz de, ha
alaposan szemügyre vesszük, jól láthatjuk, hogy elvirágzásról szó sincsen, csak
a zöld szín hiány téveszti meg a szemlélőjét. Először alig hittem a szememnek,
hisz ebben az erdőben még soha nem találkoztam vele, de nem csalt a szemem, ő
volt az. Szép sudár termetével és tömött, hengeres fürtű virágzatával igazán
csinos növény, és nyugodt szívvel ki merem jelenteni, hogy a májusi erdő
legszebb lakója. Ezen a kirándulásomon is megajándékozott a természet egy újabb
kedves élménnyel, mely élmény a jegyzeteim közé kerül, és jövő tavaszra újra
meglátogatom az erdőnek ezen részét, hogy újra megcsodálhassam a kosbor
szépségét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése