Szerintem nem mondok el azzal újdonságot magamról, hogy
mennyire szeretem a természet kincseit felfedezni, és amennyire tőlem telik
egyedi módon megörökíteni. Szeretem átadni Nektek kedves olvasóim az általam
látottakat, az átélt élményeimet és azt a sok szépséget mellyel a természet
időről-időre megajándékoz. A fotóim elkészítésénél mindig arra törekszem, hogy azt
lássátok Ti is, amit akkor én láttam, abban a pillanatban, amikor a természet
megadatta bármelyik kis alanyommal a találkozást. Időt nem sajnálva próbálom
megragadni a pillanat varázsát, mely pillanat egyszer adatik meg az ember
életében.
Vasárnap délelőtt egy nem mindennapi, antik objektívet volt
szerencsém kipróbálni, mely ezentúl, fontos kis társam lesz a kirándulásaimon. Ez
a régi idők orosz objektíve teljesen manuális módon működik, mely megadja
számomra a fotózás egy másfajta, eddig ismeretlen élményét. Úgy érzem, vele, egy
új világ nyílik meg előttem, és lehetőséget ad rá, hogy a természet különleges,
szinte már a mesébe illő arcát mutassam majd meg Nektek.
Így a tél elején nem sok téma akad a növények, a rovarok
fotózására, de erdei sétám alkalmával szerencsére sikerült találnom egy kedves kis gombacsoportot, és
egy csodás élénk rózsaszín terméseket rejtő csíkos kecskerágó bokrot, melyek kiváló
alanyaim lettek az objektív kipróbálására. Ezek a képek melyeket most Veletek
is megosztok, az első próbálkozásaim, és be kell, hogy valljam engem teljesen
magával ragadott nem csak a használata, hanem a fotók egyedi hangulata,
ahogy visszaadják a természet varázslatos szépségét. Jól tudom, hogy van még
mit tanulnom, finomítanom, hisz össze kell, hogy hangolódjunk egymással, mint
az összes többi objektívemmel, de már most érzem, és ki merem jelenteni, hogy
sok szép percet és élményt fogunk együtt átélni és eltölteni. Ezeket az
élményeket pedig, mint eddig is, Veletek is meg fogom osztani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése