Oldalak

2020. november 2., hétfő

Barátposzáta éneke az őszi alkonyatban

Barátposzáta hím 


Madárbarát kertemet nagyon sok faj látogatja. Kis birodalmamban minden a természetről és lakóiról szól.
Tegnap este, amikor a szürkület már sötét leplét hajtogatta az erdőre és kis kertemre, különös hangon akadt meg a fülem. A szép sudárra nőtt fenyőfám ágai közül lágyan csengő strófák szűrődtek ki. Nem sokáig tartott a kis madárkoncert éppen pár pillanatig, de ebből a rövidke énekből is könnyen beazonosítottam, hogy egy barátposzáta dudorászott az őszi alkonyatban. Különleges élmény volt őt ilyenkor november legelején hallani. Hiszen ő is egy vonuló madárfaj, akinek egyedei, szeptemberben és októberben telelő területeik felé kezdik meg hosszú útjukat. Azonban évről-évre vannak barátkák, akik a hazánkban való áttelelés mellett döntenek. Ők nem vállalják fel a vonulás kockázatát, inkább a helyben maradást választják, ami szintén kockázatos lehet, ha kemény fagyokkal és hóval tarkított időszakokat tartogatnak a tél hónapjai. 
A barátposzáták fő táplálékai a rovarok, a pókok, a csigák, de az ősz beálltával áttérnek a bogyós gyümölcsök fogyasztására. Fő táplálékuk ősszel, a fekete bodza tápláló és energiában gazdag termése. Azt nem tudom, hogy ez a barátka marad-e nálunk a téli hónapokra, vagy csak egy kicsit megkésve kezdi meg vándor útját, ez még a jövő titka. Minden esetre, ha az áttelelés mellett dönt, akkor kertem etetőiben megfelelő táplálékokat fog találni. A hazánkban áttelelő, de egyébként költöző madárfajokat, madárbarát kertünkben lágy eleségek kihelyezésével segíthetjük. Többek között lédús almával, körtével, sajttal, túróval, puha natúr vajjal, ipari tepertővel segíthetjük életüket. De szívesen fogyasztják az apróra tört dió húsát, vagy a cinkegolyót is. A gyümölcsöket bokrok ágaira felszúrva, vagy a többi csemegével együtt, a talajetetőn is felkínálhatjuk a számukra. 
A hazánkban áttelelő madarak segítéséről, a későbbiekben még bővebben fogok írni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése