Hegyi fakusz
A fakuszok hazánk legkisebb madaraink a csoportját gazdagítják. Apró termetük, környezetükbe tökéletesen beleolvadó tollruhájuk, és csöndes életük miatt, a nehezen megfigyelhető madarak közé tartoznak. Azonban gyakran előfordul, hogy bizony ott motoznak ők is a kertünkben. A kihelyezett eleségek apró morzsáit csipegetik, vagy éppen a fák kérgét vizsgálják át, tisztogatják. Csak rejtőzködő, minden feltűnést kerülő életmódjuk miatt, nem minden alkalommal vesszük őket észre.
A természetnek hála, az én madárbarát kertemben gyakori vendégeknek számítanak, az egyébként, az erdők sűrűjében élő fakuszok. Egészen pontosan két egyedet szoktam megfigyelni, de lehet többen is vannak. Napjában többször is tiszteletüket teszik nálam, és a látogatásuk nagy részében, a fák kérgei közt megbújó rovarok után kutatnak. Hosszú heteken keresztül szemléltem szokásaikat. Megfigyeltem melyik az a fa, amelyiket a leggyakrabban látogatják, és elhatároztam, hogy etetőt készítek nekik. Valamiért a szép kort megélt, terebélyes ágakkal büszkélkedő cseresznyefa és az akácfa a kedvencük, valamint a harkálykertem különleges falakói. Általában ezeken látom őket a leggyakrabban. Valamint azt is kifigyeltem, hogy nagyon félénken, óvatosan és bizonytalanul, de előszeretettel csipegetik fel a talajról az ipari tepertő apró, kihullott morzsáit. Összegyűjtve ezeket az apró tudásokat, a cseresznye és az akácfa kérgének, a természet adta repedései közé, valamint azok legaljához, ahonnan a fák átvizsgálását kezdik, puha tepertő darabokat helyeztem. Nem kellett sok idő a kis fakuszoknak, hamar észrevették a finom falatokat, amikre rendszeresen rá is járnak. Mivel életüket a fák törzsein és ágaik között élik, így az oda kihelyezett táplálékot biztonságban és rutinosan el tudják fogyasztani. Ezekkel a kis praktikákkal tudunk nekik kedveskedni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése