Amikor kislány voltam, valóban komolyan azt hittem, hogy a fák meg a
virágok ugyanolyan lények, mint a madarak, vagy az emberek. Hogy
gondolkozni tudnak, és beszélgetni is szoktak egymással. És hallanánk
is, hogy mit beszélnek, ha igazán megpróbálnánk. Csak el kéne távolítani
a fejünkből minden egyéb hangot, egészen csöndben kéne maradni, és
nagyon erősen figyelni. Néha még most is azt hiszem. Csak soha nem
tudunk elég csöndben lenni...
Truman Capote
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése