Kirándulás a Tiszánál.

Az elmúlt hétvégén látogatást tettünk a Tisza tónál és a Tisza folyónál, mely látogatásunknak fő oka a kérészek rajzásának a megfigyelése volt. Erre a hétvégére jósolták a folyó ezen szakaszára a Tiszavirágzást mely egy csodálatos és évente csak egyszer átélhető esemény. Bizakodva indultunk útnak, hogy ennek az idén mi is részesei lehetünk. A kitűzött úti célunk Tiszabura és Tiszaroff volt, de menet közben mivel érintettük a Tisza tavat megálltunk egy kis sétára. Nagyon szeretem ezt a vidéket több okból is. A hatalmas tó látványa magával ragadó, a felszínt mintha kifeszítették volna ezen a délutánon, a szinte mozdulatlan levegőben még egy kósza fodrozódás sem zavarta meg vizét. A szikrázóan kék égboltot csak itt-ott tarkította egy-egy felhőpamacs melynek az árnyéka a víztükrön csillant vissza. Gyönyörű kellemesen meleg olyan igazi nyári nap volt. De nem csak a táj páratlan szépségében gyönyörködhet az ide látogató szeme, hanem a gazdag madárvilágban is. Rengeteg faj talált itt otthonra. A sekély víz bőséges táplálékot, a nádasfoltok pedig kitűnő fészkelő és búvóhelyet biztosítanak a számukra. A nap sugaraiban csillogó fekete tollruhát viselő kárókatonák repültek a tó felett, büszkén, szinte mozdulatlanul akár egy fenséges szobor álldogáltak a szürke gémek, vadásztak a bakcsók, tőkés récék hintáztatták magukat a vízen, vagy éppen a stégeken pihengettek. Nádirigók, nádiposzáták kedves cserregése és a jégmadár hangos füttye úszott a vízen a nádasok felől. A tó középső részein, ahol ember nem zavarhatja az élővilágot még több vízimadár tartózkodott. Hosszú napokat tudnék itt eltölteni, mert annyi a látnivaló, amire több hét is kevés lenne. A táj és az élővilág pedig minden évszakban más és más arcát mutatja. De most útnak kellett indulnunk eredeti úti célunk felé. Amint Tiszaroffra értünk a kompátkelőnél érdeklődtem, hogy ma még várható e a kérészek rajzása? Sajnos a számomra kedvezőtlen választ kaptam a feltett kérdésre, miszerint a hét közepén volt itt a csúcs, de akkor sem túl sok tiszavirág volt látható. Az idős bácsi elmesélte, hogy bezzeg az ő gyermekkorában milyen is volt a Tiszának a virágzása, amikor annyi kérész táncolt a víz felett, hogy nem lehetett átlátni a túlsó partra. Napjainkban azonban már ez sem a régi. Azért szerencsét kívánt nekünk és biztatott, hogy, ha rajzást nem is, de kérészeket még láthatunk. Letáboroztuk a folyó igencsak meredek partjára és vártuk a naplementét, hogy megjelenjenek az első rovarok. Fél nyolc tájban fel is tűnt az első, mely olyan volt, mint egy repülő kis angyalka. Majd szépen sorban egyre többen lettek. A folyó túlsó árnyas részén kezdték meg násztáncukat, majd a mi oldalunkon is feltűnt egy- egy példány. Nem voltak sokan, de ez a pár is csodálatos látványt nyújtott, ahogy a folyó vize felett repkedtek, melyben visszatükröződött a lemenő nap narancssárga színe. Nagyon szép színeket festett az égboltra aznap este az alábukó nap. A kósza felhőfoszlányok mind narancsvörös színekben tündököltek és szinte izzott az ég alja. Ahogy a szürkület egyre jobban fátylát terítette a folyóra, elkezdünk összepakolni és hazafelé indulni.

A síkság hatalmas elterülő szántóföldjeire a szürkület meghozta az életet. Mezei nyulak csoportosultak, mely csoportok 5-6 egyedet is számláltak, őzek ballagtak komótosan és rókák keresték a vacsorának való betevőjüket. Szürke gémek, gólyák körvonalai rajzolódtak ki a pusztaságban és seregélyek csoportjai szelték a levegőt éjszakázó helyük felé.

Már komor sötétség fedte a tájat, melyben a telihold és az ezernyi csillag adott egy kis fényt, amikor az út szélén is éledni kezdtek az állatok. Négy világító szemecske csalta a tekintetünket, melyek két aprócska rókakölyökhöz tartoztak. Testvérek lehettek, mert olyan egyformák voltak, mint két tojás. Lábacskáikon hosszú fekete zoknit viseltek és érdeklődően, félelem nélkül szemlélték az éjszakai forgalmat. Pedig jobban tennék, ha félnének, vagy legalábbis tartanának az autóktól, mert nagy veszélyt jelentenek a számukra.

Késő éjszaka értünk haza sok szép élménnyel gazdagodva, fő célunk nem úgy teljesült, ahogy szerettük volna, de ezt sok más kedves pillanat kárpótolta.