Készülve a meleg Afrikába.

 Fehér gólya 

Aki figyelemmel követi a természetet és lakóinak életét, az biztosan észrevette, hogy egyre kevesebb faj látható és hallható az erdők, mezők ösvényein. Augusztus utolsó napjaiban, minden esztendőben megkezdődik a madarak vonulási időszaka. Költöző madaraink sorra szárnyra kapnak és megkezdik hosszú, olykor viszontagságos útjukat dél felé. Azonban nem csak az erdők és a mezők csendesebbek, hanem a kertünk is. A nyári melegben, olykor zsúfolásig megtelt itatók mostanra, sokkal kevesebb tollas vendéggel büszkélkedhetnek. A költési szezon ilyenkorra már minden fajnál véget ér, megerősödött és teljesen önállósodott fiatalok várják, hogy eljöjjön a nagy pillanat, amikor is átélhetik első nagy utazásukat. Bő egy hónapja még arról számoltam be Nektek, hogy a gyurgyalagok fiókáikat nevelik a homokfalban lévő fészkeikben, kiknek mára már csak az emlékük maradt. A múlt hétvégén tett kirándulásomkor szomorúan vettem tudomást róla, hogy a homokfal elnéptelenedett. Nem hallani már tovahangzó, kedves "prüü-prüü" köszöntésüket és nem csodálhatom könnyedén sikló röptüket a kéklő égbolton. Jövő tavaszig, egészen pontosan, május elejéig kell várni, hogy ezeket a kedves pillanatokat újra átélhessem. A fecskék még jelen voltak, a tó sima, szinte mozdulatlan felszíne felett, nagy csoportokban repkedtek, mintha összebeszéltek volna, vagy egy előre betanult koreográfiát követnének, melyet időről időre megszakítottak, hogy egy-egy kortynyi friss vízzel hűsítsék szomjúságukat. Már ők is készülnek az utazásra és egyre nagyobb csoportba verődve várják a pillanatot, amikor is útra kelnek a telelő területük irányába. A tövisszúró gébicsek fiataljai még a szüleikkel együtt láthatóak, de nemsokára az ő idejük is eljön, hogy megkezdjék első útjukat, melyet általában más fiatal gébicsekhez verődve tesznek meg. A tövisszúró gébicsek életük nagy részét a meleg Afrikában töltik, hazánkban mindössze négy hónapig vendégeskednek. Májusban érkeznek, életet adnak utódaiknak  és felnevelik őket, majd augusztus legvégén már szárnyra is kapnak és visszaindulnak dél felé. A tó melletti mezőn, fehér gólyák kutattak élelem után. Idén napvilágot látott fiatalok és idősebb példányokból tevődött össze ez a kisebb csoport. Egy egy közülük, nagy szárnycsapásokkal, lustán a levegőbe emelkedett és tó felett körözött. Napok kérdése, hogy ők is megkezdjék utazásukat. Nappal vonulnak, amikor is a meleg légáramlatokat, más néven termikeket kihasználva vitorláznak egyre délebbre. Vannak madarak, akik amint vége a nyárnak útra is kelnek, de olyanok is akadnak szép számmal, akik csak ősszel, szeptember legvégén, vagy októberben kezdik meg a vonulásukat. Ezek a fajok, annak ellenére, hogy főként rovarokkal táplálkoznak, ilyenkor áttérnek a gyümölcsök fogyasztására is és azzal egészítik ki az étlapjukat. Ilyenek a csilpcsalpfüzikék, a barátposzáták vagy éppen a rozsdafarkúak, melyekkel még október közepén is találkozhatunk. Sőt, ha kedvező az időjárás, gyakran hallhatjuk, amint kedves dalaik megtörik az őszi erdő csendjét.

Gyurgyalag

 Tövisszúró gébics hím

 

 Tövisszúró gébics fiatal példány