Oldalak

2017. május 18., csütörtök

Első találkozás a kis hőscincérrel.

 Kis hőscincér


Juhar díszcincér

 C betűs lepke


Amikor a természetben barangolok, egyik kedvenc elfoglaltságom, a füvek népének a figyelése, kutatása. Hiszen annyi érdekes, eddig még fel nem fedezett lakó él a fűszálak ölelésében. Különleges színük, mintázatuk, és egyedi megjelenésük, minden természetbarát számára kedves élményeket tartogat.
Kora délután indultam el a tisztásra, sötétebbnél sötétebb felhők kergették egymást az égbolton, melyek újabb vihar lehetőségét tartogatták. A szél gyengén lengedezett, és óvatosan, gyöngéden simította végig a tájat. A ború ellenére nyüzsgött az élet, szerelemre lobbant rovarok álldogáltak a fűszálakon, lepkék lejtettek könnyed táncot, és tücskök ciripeltek aprócska lakásaik előtt. A felhők közötti réseken időről időre előbújtak a nap melengető sugarai. Felnéztem az égre reménykedve benne, hogy a komor felhők tovaszaladnak, és a délután további része napsütéses időjárással kedveskedik nekem. Szerencsére így is lett, és hirtelen olyan kellemes meleg levegő járta be a tisztás minden szegletét, hogy meg kellett válnom a vastag felsőmtől. Igazi májusi idő, amikor a nap sugarai melegek, de nem úgy, mint a nyár közepén, amikor próbára tevő hőség izzasztja az embert. A meleg és a napsütés egyre több rovart biztatott arra, hogy szárnyra kapva kergetőzzenek a levegőben. Közönséges szénalepkék, C betűs lepkék, pókhálós lepkék tárták szét színes szárnyaikat, és egymást kergetve repültek egyre magasabbra, mígnem szétválva lassan visszaereszkedtek a talajra, majd nem sokkal később újra kezdték játékukat. Éppen az egyikőjüket figyeltem, amikor egy fekete színű rovar, aki feltűnően nagy csápokat viselt repült el mellettem. Szemeimmel követni kezdtem, hátha véget ér az útja, és leszáll a közelben. Jó 10 méterre lehetett tőlem, amikor úgy döntött, hogy pihenő időt tart, és szépen óvatosan egy elszáradt növényre ereszkedett le. Kíváncsiságtól hajtva, gyorsan szedni kezdtem a lábaimat, hogy szemügyre vegyem. Cincérnek gondoltam őt, legalábbis hosszú csápja őrá utalt, de biztos csak akkor lettem benne, amikor közelről is meg tudtam figyelni. Koromfekete, a nap fényében csillogó teste különlegesen szép látványt nyújtott, hosszúra nőtt csápjai pedig még egyedibbé varázsolták a megjelenését. Ez idáig már több cincérfélével sikerült találkoznom, de vele még nem hozott össze találkozót a természet. Így ismeretlenül, nevét nem tudva szemléltem az újdonsült felfedezettemet. Percekig tartott pihenő ideje, majd ismét szárnyra kapott, és tovarepült az árnyas csalánnal tarkított erdőszélre, és lassan eltűnt a szemeim elől. Én is elindultam hazafelé, és szinte ott, ahol a fekete színű cincér, melynek neve kis hőscincér eltűnt a fűszálak között, egy másik rokon faja, a juhar díszcinér pihengetett. Vele már egy alkalommal találkoztam, tavaly nyáron ugyanitt, ezen a tisztáson. Szembetűnően szép, vörös és fekete mintázata igazán egyedi külsőt kölcsönöz a számára. Őt is alaposan szemügyre vettem és új megfigyelési élményekkel folytattam az utamat hazáig.     


 Közönséges lágybogár

 Kis szénalepke

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése