Kis hőscincér
Juhar díszcincér
C betűs lepke
Amikor a természetben barangolok, egyik kedvenc
elfoglaltságom, a füvek népének a figyelése, kutatása. Hiszen annyi érdekes,
eddig még fel nem fedezett lakó él a fűszálak ölelésében. Különleges színük,
mintázatuk, és egyedi megjelenésük, minden természetbarát számára kedves
élményeket tartogat.
Kora délután indultam el a tisztásra, sötétebbnél sötétebb
felhők kergették egymást az égbolton, melyek újabb vihar lehetőségét
tartogatták. A szél gyengén lengedezett, és óvatosan, gyöngéden simította végig
a tájat. A ború ellenére nyüzsgött az élet, szerelemre lobbant rovarok
álldogáltak a fűszálakon, lepkék lejtettek könnyed táncot, és tücskök
ciripeltek aprócska lakásaik előtt. A felhők közötti réseken időről időre
előbújtak a nap melengető sugarai. Felnéztem az égre reménykedve benne, hogy a
komor felhők tovaszaladnak, és a délután további része napsütéses időjárással
kedveskedik nekem. Szerencsére így is lett, és hirtelen olyan kellemes meleg levegő járta be a tisztás minden szegletét, hogy meg
kellett válnom a vastag felsőmtől. Igazi májusi idő, amikor a nap sugarai
melegek, de nem úgy, mint a nyár közepén, amikor próbára tevő hőség izzasztja
az embert. A meleg és a napsütés egyre több rovart biztatott arra, hogy
szárnyra kapva kergetőzzenek a levegőben. Közönséges szénalepkék, C betűs
lepkék, pókhálós lepkék tárták szét színes szárnyaikat, és egymást kergetve
repültek egyre magasabbra, mígnem szétválva lassan visszaereszkedtek a talajra,
majd nem sokkal később újra kezdték játékukat. Éppen az egyikőjüket figyeltem,
amikor egy fekete színű rovar, aki feltűnően nagy csápokat viselt repült el
mellettem. Szemeimmel követni kezdtem, hátha véget ér az útja, és leszáll a
közelben. Jó 10 méterre lehetett tőlem, amikor úgy döntött, hogy pihenő időt
tart, és szépen óvatosan egy elszáradt növényre ereszkedett le. Kíváncsiságtól
hajtva, gyorsan szedni kezdtem a lábaimat, hogy szemügyre vegyem. Cincérnek
gondoltam őt, legalábbis hosszú csápja őrá utalt, de biztos csak akkor lettem
benne, amikor közelről is meg tudtam figyelni. Koromfekete, a nap fényében csillogó
teste különlegesen szép látványt nyújtott, hosszúra nőtt csápjai pedig még
egyedibbé varázsolták a megjelenését. Ez idáig már több cincérfélével sikerült
találkoznom, de vele még nem hozott össze találkozót a természet. Így
ismeretlenül, nevét nem tudva szemléltem az újdonsült felfedezettemet. Percekig
tartott pihenő ideje, majd ismét szárnyra kapott, és tovarepült az árnyas
csalánnal tarkított erdőszélre, és lassan eltűnt a szemeim elől. Én is
elindultam hazafelé, és szinte ott, ahol a fekete színű cincér, melynek neve
kis hőscincér eltűnt a fűszálak között, egy másik rokon faja, a juhar díszcinér
pihengetett. Vele már egy alkalommal találkoztam, tavaly nyáron ugyanitt, ezen
a tisztáson. Szembetűnően szép, vörös és fekete mintázata igazán egyedi külsőt
kölcsönöz a számára. Őt is alaposan szemügyre vettem és új megfigyelési
élményekkel folytattam az utamat hazáig.
Közönséges lágybogár
Kis szénalepke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése