Ősz a Mátrában

Légyölő galóca

 Légyölő galóca

 Nagy őzlábgomba

 Párducgalóca

 Zöld harmatgomba

Az elmúlt napok kellemes meleggel, a nap fényében úszó nappalokkal teltek el. Öröm ilyenkor a természet szerteágazó ösvényein barangolni, és ha időm úgy engedi, ki is használok minden egyes szabad percet, hogy a szabadban töltsem.

Hétköznaponként az egyre korábban beköszöntő este miatt nem sok lehetőségem van a barangolásra, így szinte csak a szombat délutánok, és vasárnapok maradnak kedvenc időtöltésemre.

A múlt héten megfázással küszködtem, de vasárnap a jó idő már minden porcikámat a szabadba csábította. Úti célunk ez alkalommal a Mátra volt. A nap sugarai hét ágra sütöttek, és kellemesen meleggé varázsolták ezt az októberi napot. Az ősz, a Mátrában is szépen kiteljesedett, fáinak legtöbbje, már színes ünneplőbe burkolózva álldogál, káprázatos látványt nyújtva mindenkinek, aki árnyékukban szedik a lábaikat. 

Az erdő fái között osonó kis patak mellett, melynek becsületes neve Galya-patak,  minden alkalommal meg kell állnunk, hisz halk duruzsolása rengeteg kedves történetet rejt. Kristálytiszta vize lassan csörgedezik medrében, és a magas hegy meséjét viszi magával, hosszú útja alatt. Ilyenkor ősszel, az elsárgult leveleket ringatja örök álmukba, és meg utoljára gyengéden megsimítja őket.

Ahogy egyre magasabbra vitt az utunk úgy lett egyre hűvösebb, és egyre színesebb a táj. A fák között már a frissen aláhullott levelek díszlettek, vastag, puha avarrá sokasodva, virágokat már alig-alig lehetett látni. Egy-egy kitartó harangvirágon, fehér szirmokkal büszkélkedő erdei csillaghúron, pelyhes kenderkefüveken, és borsos keserűfüvön kívül mással már nem volt szerencsénk találkoznunk. A gombák felett is elszaladt az idő, sokuk megöregedve, megráncosodva múlatták az idejüket, ami még hátra volt nekik, az elmúlás előtt. Nagy őzlábgombák, zöld harmatgombák, kövérkésre hízott pöfetegek, párducgalócák, és egészen halvány rózsaszín színű légyölő galócák kísérték a fenyves erdőn át, vezető utunkat.

A természetben mindig nagyon gyorsan elszalad az idő, és mire Galyatetőre értünk a megfáradt nap igazi színjátékkal vett méltó búcsút tőlünk, és az napra a tájtól.  

 Galya-patak

 Színpompás erdő

 Károlyi-kastély Parádsasvár

 Vízi csillaghúr

 Pelyhes kenderkefű