Kora tavaszi erdő

Bársonyos tüdőfű

 Osztrák csészegomba

 Kora tavaszi erdő

Lassan március közepén járunk, a tavasz pedig napról-napra egyre jobban bontogatja szépségét. Aprócska életek ébrednek az avar puha védelmében, a fákon, a bokrokon megjelennek az első levelek, a talajon pedig üde zöld fűszálak nyújtózkodnak.

Késő délután volt, amikor az erdő ösvényére léptem. Hosszú hónapok óta nem érzett kellemes meleg ölelt körbe, és az olykor viharosan fújó szél is langyos levegőt repített magával. Annak ellenére, hogy az elmúlt napokban kiadós eső áztatta a talajt, mégis szárazon porzott, a rajta pihenő száraz levelek pedig, hangosan zizegtek léteim nyomán. Az északi szél a fák ágait borzolta, amikor pedig minden erejét összeszedve süvített, könnyedén hajlította meg délcegen álló törzsüket is. Ilyenkor mintha segítség kérően panaszkodtak volna, tisztán hallani lehetett fájdalmas hangjukat. De a szél mit sem törődött velük, csak szaladt előre mérgesen útján, nyomában pedig újra és újra megjelentek társai is. Voltak, akik a talajra is lemerészkedtek, megmozgattak mindent, ami épp az útjukba került. A száraz leveleket űzték, kergették, azok pedig szófogadóan kerestek újabb és újabb helyet maguknak. Ahogy figyeltem őket, olyan volt, mintha új éltre keltek volna, mintha boldog, felhőtlen kergetőzésüknek lehettem volna a szemtanúja.

Az elmúlt napok kiadós égi áldásai kedvező hatással voltak a téli álmukból ébredező erdőlakókra. Amerre csak néztem mindenhol pici piros foltok díszlettek, mely foltok az Osztrák csészegombák jelenlétére utaltak. A még kopár talajon, ahol még mind a mai napig a barna szín az uralkodó, különleges színfoltok voltak. Szemeimet, mint a mágnes úgy csalták, élén színükkel nem maradhattak rejtve tekintetem előtt. Nem hiába a csészegomba elnevezésük, megjelenésüket egy az egyben hűen tükrözi, hiszen termőtestük valóban a csészére hasonlít. Termőidejük ilyenkor teljesedik ki, de már februárban is találkoztam velük, most azonban sokkal, de sokkal többen voltak. Ha az időjárás kedvezően alakul a számukra, akkor egészen április végéig gyönyörködhetek különleges színükben és egyedi megjelenésükben.

A csinos csészegombákon kívül más lakók is elkezdték szépségüket megmutatni. Pár héttel ezelőtt már ébredezni kezdtek a Bársonyos tüdőfüvek, akik a mi vidékünkön az első, kora tavaszi vadvirágok közé tartoznak. A Nap kellemes meleg simítása, az áldott tavaszi eső szépen sorban őket is felébresztette, és egymást követve elkezdték szirmaikat nyitogatni. A kopár talajon élénk rózsaszín és lila szirmaik gyönyörűen tündököltek, amikor kora tavasszal meglátom őket, boldogság önti el a szívem, mert nagyon szeretem szolid szépségüket.

Miközben a Bársonyos tüdőfüvekben gyönyörködtem fejem felett a madarak strófái csengtek. Csapatba verődött csízek csacsogtak kedves hangjukon, mely hangok úgy tűntek, mintha hadarva akarták volna elcsicseregni egymásnak élményeiket. De nem csak ők voltak dalos kedvükben. Cinegék, vörösbegyek, fekete rigók nyitották csőrüket énekre, doboltak a harkályok, kacagtak a zöld küllők, füttyögtek a csuszkák, és nem messze tőlük fenn a fa sudarában egy erdei pinty flótázott. Hangja erőteljesen csengett, mintha azon nyomban ki akart volna csattani a boldogságtól, mintha minden tollast túl akart volna harsogni énekével. Csattogó előadása minden dallam közül a leghangosabb volt. Az erdei pintyek, mint nevük is tükrözi az erdőségek egyik legjellemzőbb madarai. Ilyenkor kora tavasszal a hímek már makulátlan nászruhájukban tündökölnek, melynek élénk színezete hamar felhívja a tojók érdeklődését. De nem csak a csinos felöltőjükkel próbálják a tojók kegyeit elnyerni, hanem erőteljes, csattogó énekükkel is azt jelzik, hogy ők bizony erejük teljében lévő partnerek lehetnek. Ez pedig nagyon fontos, hiszen a tojók eszerint választanak majd párt maguknak, akikkel hamarosan családot is alapítanak.

A tavasz erről szól. A Nap egyre fényesebb sugarairól, szerelmesen dobbanó szívekről, a madarak gyöngyöző strófáiról, a szirmaikat bontogató virágokról, a fák lombfakadásáról, a fehér ünneplőbe öltözött bokrokról, és az utánozhatatlan illatokról, melyeket csak ilyenkor érezhetünk, amikor az erdők, mezők ösvényein újra lüktetni kezd az élet.           

 Erdei pinty hím

Erdei pinty éneke