A hideg, fagyokkal tarkított márciusi napokat hirtelen a kellemesen meleg, langyos tavaszi időjárás váltotta fel. Szinte egyetlen nap leforgása alatt köszöntött be a régen várt jó idő.
Az erdő ösvényeit a Nap sugarai cirógatják, sorra ébresztgetve a téli álmukat alvó lakókat. Lassan félősen bontogatni kezdik szirmaikat a kora tavaszi virágok, illatukat a langyos szél repíti előre útján, méhek, dongók zümmögő hangja, madarak gyönyörű strófája járja át az ösvényeket. Készülnek a fák, készülnek a bokrok, ágaikon rügyeik duzzadnak, mintha mindannyian egy titkos varázsszóra várnánk. És, amikor ez a hang könnyedén szalad végig az ösvényeken, bejárva minden szegletét, minden rejtett zugát, szépen sorban, egymást követve, mint apró kis ujjacskákat bontják majd ki leveleiket.
A tavasz meleg érintése, ami levegőt olyan kellemesen meleggé varázsolja, sorra csalja elő a könnyed röptű lepkéket is. Tegnap délelőtt, idén először sikerült megfigyelnem, a csapongó röptű, élénk narancssárga szárnyfoltot viselő hajnalpírlepkét. Miközben szárnyait hol össze zárta, hol szét tárta, újra és újra élőtűnt a hímekre jellemző élénk sárga szárny dísze. Röptében könnyen kitűnik a még színét vesztett tájból. Azonban, amikor épp rövidke pihenő idejét tölti, és szárnyait összezárja, tökéletesen beleolvad a környezetébe. Hiszen szárnyai fonákjának a mintázata és színezete kiváló álcázást biztosít a számára.
Egyes években nagy számban megfigyelhetőek egyedei. Voltak már olyan esztendők, amikor nagyon gyakran tudtam szépségükben gyönyörködni. Tavaly egész kevés egyedét láttam, hogy az idei esztendőben újra nagy számban fordulnak - e elő az még a jövő titka. Mindenesetre, az idei első találkozás, újra kedves emlék a számomra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése