Mint előző bejegyzéseimben olvashattátok, kertemben több odú is megtalálható, melyet tollas kis vendégeim az őszi, és a téli időszakban éjszakázásra, ilyenkor tavasszal pedig fészkelésre használnak. Tavaly előtt ősszel helyeztem fel egy odút a kis akácfámra, melynek a következő tavaszon már aprócska lakói is lettek. A széncinege tojó ebben építette meg fészket, rakta le tojásait, és párjával közösen nevelték fel utódaikat. Az ősszel egy csuszka pár vette birtokba az odút, és ebben töltötték az egyre hidegebb éjszakákat. Decemberben azonban, ismét egy széncinegét láttam reggelente, ahogy elhagyja az odú védelmét, visszafoglalta a csuszkapártól a kis lakást. A napokban figyelmes lettem rá, hogy nagy a sürgés az odú körül, de ismét a csuszka repült ki belőle, és hegyes csőrével igazgatta a bejáratot. Társa a hím a diófán ült, és messzire hangzósan füttyögött védve revírjét. Tavaly tavasszal, a kiserdőben kihelyezett D típusú odút foglalták el, melynek bejáratát, a tojó sárral tapasztotta be, olyan méretűre, hogy ő, és társa beférjen rajta, de nagyobb testű madár, ne veszélyeztethesse az fiókák életét. A csuszka párok egész évben együtt maradnak, és a revírjüktől messzire nem távolodnak el. Idén tavasszal azonban a nagy odúban nem látok mozgást, ebből arra következtetek, hogy az a csuszkapár vette birtokba a B típusú odúmat, akik a tavalyi esztendőben abban fészkeltek. A tojó már február végén, március elején jól láthatóan figyelgette, vizsgálgatta leendő lakásukat, majd megkezdte az alakítását. Eddig sarat még nem tapasztott a bejárat köré, de szerintem mivel ennek a röpnyílása sokkal kisebb, erre nem is lesz szükség, mivel nagyobb testű madár nem fér be rajta. A mai napon már a fészket építette, csőrében több alkalommal apró fakéreg darabokat hozott, majd beejtette az odú belsejébe, és tovaszállt, a következőért. Ez idő alatt a párja, a hím csak dalolt, és dalolt, tudtára adva a többi madárnak, hogy ez az ő felség területe.
Ezért az odúért szinte harc ment hónapok óta, de ezt nem is csodálom, hiszen a kertemben biztos táplálékot, és friss vizet találnak maguknak. Amint pedig az utódok is napvilágot látnak, a kiserdőmből rengetek rovar csemegét tudnak nekik felszolgálni gondos szüleik, hogy szép nagyra, és erősre cseperedjenek.
Ahogy telnek a napok, és a hetek, úgy egyre több madár kezdi meg fészkének építését, felkészülve az újabb nemzedék fogadására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése