verébalakúak rendjébe és a varjúfélék családjába tartozik
testhossza: 34-36 cm.
szárnyfesztávolsága: 52-58 cm.
szemének a színe kék
Tollazata:
a tojó és a hím tollazata azonos színű tollazatuk alapján igen nehéz őket megkülönböztetni
a fejtetőn megfigyelhető fekete fehér tollak e fajra jellemzőek, melyeket fel tud borzolni
a fekete színű csőre, fekete bajuszban folytatódik
a mell részen és a háton vöröses szürke árnyalatú tollak figyelhetőek meg
a farktő fehér, farka pedig fekete színű
a szárny fekete és fehér, a kék csíkozása különösen repülés közben, kiterjesztett állapotban figyelhető jól meg
Hangja:
kitűnő hangutánzó madár
képes akár az ölyv hangját a megtévesztésig utánozni
alaphangja rövid, erős recsegés tavasszal az éneke dallamosabb, párzási időszakban így csalogatja magához a nőstényt
Élőhelye:
hegységek, dombvidékek és a síkságok erdős részein, hazánkban széles körben elterjedt madárfaj
leginkább a ligetes és tisztásokkal megszakított kisebb erdőket válassza élőhelyéül, ahol nagy számban megtalálható a bükk és a tölgy
fátlan területeteken nem él meg
az utóbbi időkben ügyesen alkalmazkodott a városi és falusi élezhet is, ezeken a helyeken a zöld, fákkal tarkított területeket keresi meg élőhelyéül
Szaporodása:
évente egyszer költenek áprilisban
fákra rakják gallyakból és fűszálakból álló lapos fészküket
egy fészekalj általában 4-5 tojásból áll
a nőstény kb. 20 napig kotlik a tojásokon a kikelés után a fiókák 20-21 napos korukban hagyják el a biztonságot adó fészket
az utódok teljesen önállóvá csak 7 hetes korukra válnak, addig a szülők gondozzák őket
Fiatal szajkó
Életmódja:
tavasszal és nyáron ritkán hagyja el az erdőt
ősztől tél végéig nyíltabb tájakon szőlőkben, gyümölcsösökben is megfordul
bizalmatlan és óvatos madár
az erdők őreként emlegetik, hangos riasztása miatt, mellyel felhívja a vadak figyelmét a közeledő veszélyre
Táplálkozása:
a szajkó legkedveltebb tápláléka a makk
gondosan átválogatja eledelét, a kukacos terméseket nem fogyasztatja el
a csőre alatt található zsákban akár 8-10 darab makktermést is képes elszállítani
ősszel szorgos gyűjtögetésbe kezd és különböző rejtekhelyekre moha, száraz levelek, gyökerek alá dugdossa el a terméseket
évente akár ezernél is több makkot rejteget el, melyekből csak keveset talál meg újra
a földben maradó termések kihajtanak és idővel fává cseperednek, ezzel önkéntelenül hozzájárulva a fák természetes elterjedéséhez, így tudatlanul ugyan, de nagy sikerrel tölti be az erdei munkás szerepét
Hideg évszakban:
az ősz folyamán begyűjtött táplálékokat éli fel
a téli időszakban szívesen látogatja az etetőket és a kihelyezett táplálékokat előszeretettel fogyasztja el
kedveli a napraforgómagot, a mogyorót, a diót és az almát
Meleg évszakban:
a tavasz beköszöntével étlapjára kerülnek a rovarok, a földigiliszták, a meztelen csigák és a gyümölcsök
ezenkívül rabolni is jár, kifosztja más madarak fészkeit és elfogyasztja a bennük található tojásokat, sőt az éppen kibújt fiókákat is, emiatt rossz a híre
Megfigyelése:
hazánkban egész évben megfigyelhető, állandó madár
főként az ősz beköszöntével találkozhatunk velük, amikor táplálékok után kutatnak
télen pedig az etetők környékén is megfigyelhetjük, akár saját kertünkben is
Mint már előző bejegyzésemben említést tettem róla, nagyon fontos az egész éven át tartó itatás. Az etetők legfontosabb kiegészítője, tehát az itató. Míg a madarak etetése csak a a hideg hónapokban szükséges, addig az itatásukról egész évben gondoskodnunk kell. A meleg időszakban fontos, hogy az itatóba minden nap friss vizet öntsünk és tisztítsuk ki a tálkát, mert a víz hamar bealgásodik benne. A hideg időszakban legfőképpen a fagyok beköszöntével fontos, hogy az itatót minden nap lehetőleg mindig ugyanabban az időszakban töltsük fel friss vízzel a jég eltávolítása után, hiszen télen is fontos számukra a folyadék pótlása. A kihelyezett itatókat nem csak szomjuk oltására, hanem fürdőzésre is előszeretettel használják. A legegyszerűbb megoldás a virágalátét, de mindenkinek saját fantáziájára van bízva milyen itatót helyez ki a kertjébe. Fontos, hogy tegyünk nehezéket a tálkába egy kődarab is megfelelő, hogy fel ne boruljon.
A nyári melegben szívesen vesznek frissítő fürdőt.
Rozsdafarkú
Az kihelyezett itatót nem csak szomjuk oltására használják, hanem fürdőzésre is.
Rozsdafarkú
Rozsdafarkú
Rozsdafarkú
A forró, száraz, nyári napokon minden pici vizet kihasználnak a fürdésre, a kihelyezett itatóval segíthetünk nekik a forróságot átvészelni.
Kicsit szűkösen, de mindkét gerle elfér egymás mellett
Ha lehetőségünk van rá a legjobb, ha a madaraknak a táplálékot több szinten is felkínáljuk. Ugyanis a táplálkozási szokásaik alapján is különbséget tudunk tenni egyes madárfajok között. Például a vörösbegyek, a rigók és a pintyfélék a talajon szeretnek táplálkozni. Vannak akik az ágak között fogyasztják el eledelüket ilyenek az őszapók, a királykák. Sokféle faj pedig a dúcetetőkben vagy függő etetőkben táplálkozik.
Talajetető:
A megtisztított talajra szórjuk ki a madaraknak szánt eleséget. A hó elleni védelem érdekében érdemes féltetőt építeni az etető fölé. Előnye: nem csak táplálkozó helyet biztosíthatunk kis kerti vendégeinknek, hanem olyan közösségi teret is ahol a különböző fajok viselkedését is megszemlélhetjük, így rengeteg megfigyelési élményben lehet részünk.
Megérkezett a gerle az etetőbe
2., Tálcás etető:
Az egyszerű etető típusok közé tartozik.
Alacsony falú láda vagy egy nagyobb méretű virágalátét is megfelel erre a célra. Fontos, hogy a tálca aljára fúrjunk pár darab lyukat, hogy az eső vagy hólé ki tudjon folyni belőle. A tálcába tegyünk nehezéket egy nagyobb kődarab is megfelelő lehet, hogy az etetőnk fel ne boruljon.
Nagyon fontos, hogy a talaj vagy tálcás etetőt csak akkor alkalmazzunk, ha biztosak vagyunk benne macska nem veszélyezteti a madaraink épségét.
Kis kedvencem a kékcinege, az etetőben töri meg a napraforgómagot
3., Dúcetetők:
A rögzített etetők közé tartoznak.
A magtartóval felszerelt dúcetetők nagy előnye, hogy egyszerre több kiló mag is elfér bennük, ezért olyan helyekre is ideális ezt a fajta etető típust kihelyezni, ahol nem tudjuk gyakran feltölteni, így a madarak folyamatosan táplálékhoz tudnak jutni.
Zöldike az etető Ura
4., Függő etetők:
Nagyon sokféle típusból tudunk választani, ha az ilyen fajta etetőtípus kihelyezése mellett döntenénk. A kis faházikótól kezdve, a fémből vagy műanyagból készült önetetők is megvásárolhatóak mezőgazdasági boltokban vagy kertészetekben. De akár saját magunk is barkácsolhatunk, ha rendelkezünk egy kis kreativitással.
Melyik háztartásban ne lenne ásványvizes flakon és két darab fakanál, ezekből a hozzávalókból is elkészíthetjük saját kezűleg a madáretetőnket.
Meggyvágó az etetőmben
Én már nyáron előre gondolva a téli etetési időszakra, nekifogtam az újabb etetőm megtervezéséhez és elkészítéséhez. Igaz időigényes munka, de minden fáradtságért kárpótol amikor birtokba veszik énekes kis barátaim az elkészült etetőjüket. Aki szeret barkácsolni ajánlom, hogy saját maga készítse el etetőjét, így saját kedve szerint alakíthatja ki és egyedivé is varázsolhatja.
Egy kis virágalátét is megteszi etetőként és már figyelhetjük a látogató madárfajokat.
Csuszka, Barátcinege, Széncinege és Kék cinege a videóm szereplői :-)
Az ősz beköszöntével nem minden madárfajunk vonul melegebb tájakra, számos faj hazánkban tölti a téli időszakot is. A tőlünk északabbra fekvő országok madarai számára pedig hazánk jeleneti a telelő területet.
A hideg téli hónapokat nálunk töltő madarak emberi segítség nélkül is képesek átvészelni ezt az időszakot. Az etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a madarak számára, nekünk pedig rengetek megfigyelési élményt.
A TÉLI MADÁRETETÉS , AMI AKÁR HAT HÓNAPON ÁT IS TARTHAT, AZ EGYIK LEGÖSSZETETTEBB MADÁRVÉDELMI TEVÉKENYSÉG.
Kicsit szűkösen, de mindketten elférnek az etetőben és jól is laknak.
Mikor etessük a madarainkat?
Hazánkban nincsen szükség az egész éven át tartó etetésre, ugyanis a madarak a melegebb hónapokban elegendő táplálékhoz tudnak jutni, viszont a hideg idő beköszöntével nagy könnyebbséget és biztonságot oda a madaraink számára.
Az etetési időszak az első fagyok beköszöntétől (általában november elejétől) ezek tartós magszűnéséig tart (ami akár április közepe is lehet). Naptári napra pontosan nem lehet ezt az időszakot behatárolni, mindig az aktuális időjárás határozza meg.
Ha új helyen szeretnénk elkezdeni az etetést, akkor a madarak az etetőhöz való szoktatását már az ősz beköszöntével megkezdhetjük. Mire beköszönt a zord, hideg, téli idő addigra a madarak hozzászoknak az újonnan kihelyezett etetőhöz. Ilyen szoktató etetésnél elegendő egy kis magot kiszórnunk az etetőbe vagy faágakra egy-két almát kiszúrnunk. Ezeknek a kihelyezett gyümölcsöknek a vonulóban lévő madarak is hasznukat veszik és szívesen elfogyasztják.
KÜLÖNÖSEN FONTOS AZ ETETÉS FOLYAMATOSSÁGA!!!
A madarak hamar megszokják és számítanak az etetőbe kihelyezett táplálékra. A stabil etetők közelébe, amik folyamatosan fel vannak töltve táplálékkal, a madarak évről évre visszajárnak telelni. Ezért ha hirtelen abbahagyjuk az eleség pótlását rengeteg madarat roppant nehéz helyzetbe hozhatunk, ugyanis a madarak számítanak a kihelyezett élelemre. Az etetőbe járó kistestű madaraknak alig néhány gramm a testtömegük, ezért a hideg, zord téli időjárás (ami -10°C vagy az alatti hőmérsékletet jelent) nagy kihívás jelent a számukra. Tartalékaik szinte csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a hideg, fagyos éjszakát. Ha másnap nem tudnak elegendő táplálékhoz jutni az alig hat órás nappali időszakban, például mert nem töltöttük fel az etetőt, könnyen elpusztulhatnak a következő hideg, fagyos éjszakán. Tehát nagyon fontos dolog, ha elkezdtük az élelem kihelyezését, ne hagyjuk abba időközben, folyamatosan gondoskodjunk a madaraink tápanyag ellátásáról az etetési időszak folyamán. Alkalomszerűen ne etessünk!!!
Mivel etessük a madarainkat?
A tengelicek ősszel ügyesen kiszedegetik a magokat lábon álló napraforgó tányérjából.
A téli etetőbe kihelyezhető madáreleségeket három nagy csoportba sorolhatjuk. Ezeket az elségeket célszerű egyszerre alkalmazni.
1., Olajos magvak:
A napraforgó a legfontosabb téli madáreleség.
Magas olajtartalmú fekete (ipari) napraforgó a legmegfelelőbb táplálék kis téli vendégeink részére. Nagyon fontos, hogy ne legyen sózott, se pedig pirított.
A napforgómagba érdemes apró szemű magvakat is belekeverni pl. kölest, muhart vagy vásárolhatunk magkeveréket amivel a vörösbegynek, az ökörszemnek és olyan kis madaraknak kedveskedhetünk akiknek nem elég erős a csőre a napraforgó mag feltöréséhez.
Kiegészítő táplálékként adhatunk még összetört diót, mogyorót, pisztáciát, földimogyorót, kesudiót is. Itt is fontos, hogy ne legyen se sózott, se pedig pörkölt a kihelyezett táplálék.
2., Állati zsiradék:
Az olajos magvak mellett igen fontos téli etetőanyag az állati zsiradék.
Ilyen például a natúr vaj, a nem sós vagy kifőzött szalonna, a faggyú és a cinkegolyó. A natúr vaj előnye, hogy a gyengébb csőrű madarak is tudnak belőle csipegetni.
3., Gyümölcsök:
A gyümölcsök között a legfontosabb madáreleség az alma.
Gyakorlatilag minden, rovarokat is elfogyasztó madár kedveli és szívesen fogyasztja az almát is. Kiemelném azonban a BARÁTPOSZÁTÁT, mint már előbbi bejegyzésemben említettem (lásd. Barátposzáta) igaz, hogy a költöző madarak között tartjuk számon, de van egy pár egyede, akik hazánkban tölti a téli időszakot, nálunk telel át. Nekik nagyon nagy segítséget nyújthatunk, ha almát helyezünk az etetőnkbe (fontos azonban, hogy az almán vágjunk ún. kis ablakot, hogy a húsához tudjon férni).
Van még egy faj melynek a téli túléléshez nélkülözhetetlen ez a gyümölcs, ő pedig a feketerigó és a rigófélék.
Nem csak az etetőben kínálhatjuk az almát a téli kertünket látogató csicsergő kis barátainknak, hanem felszúrhatjuk fák vagy bokrok ágaira vagy néhány szemet a talajra is szórhatunk, ezt azonban csak akkor tegyük ha macska nem veszélyezteti a madaraink épségét.
Egy kis ínyencséget jelenet a vörösbegy számára, ha egy kis lágy sajttal kedveskedünk neki.
Vörösbegy
Mivel ne etessük a madarainkat?
Nagyon fontos, hogy az énekesmadarainknak ne adjunk kenyeret vagy kenyérmorzsát, mert a ködös, nyirkos téli időben hamar erjedésnek indul és gyomor vagy bélgyulladást is okozhat kis barátainknak, ami akár végzetes lehet a számukra és elpusztulásukhoz is vezethet.
Vonuló madár, az április és szeptember közötti időszakot tölti hazánkban
Az előző bejegyzésemben már említést tettem a vonuló és az állandó madarainkról, de egy kicsit ismerkedjünk meg vele, hogy miért is van az, hogy egyes madárfajok az ősz beköszöntével elvándorolnak, míg vannak akik hazánkban töltik a téli, hideg időszakot is.
Fehér gólya
Költöző madár, augusztus közepén már csapatokba verődnek, de csak szeptemberben kezdik meg vonulásukat.
Vonuló madarak:
Egyes madárfajok populációinak évente ismétlődő vonulását nevezzük madárvonulásnak. A vonulás kezdete, időtartama és útvonala fajonként változik, sőt egyes fajok populációi között is eltérő lehet. A vonulás okai az időjárási tényezők, az öröklött tényezők és a táplálékhiány.
A vonuló madarak nagy része a rovarevő fajok közé tartozik, az ősztől tavaszig terjedő időszakban azonban nem találnak elegendő táplálékot, így útra kelnek és kihasználják Afrika és a mediterrán országok táplálékgazdagságát. Március és május között azonban visszatérnek a költési területükre. A madarak számára óriási kihívást jelent, hogy az akár több ezer kilométeres utat túléljék. Azonban számos vonatkozásban alkalmazkodtak ehhez a kihíváshoz. Tájékozódásukat a nap állása, a csillagok és a Föld mágneses mezeje segíti, emellett elsősorban az a képességük teszik alkalmassá őket a hosszú repülésre, hogy az út előtt kellőképpen fel tudnak "tankolni". Ez azt jelenti, hogy a számukra kedvező táplálékokból a napi szükségletüknél többet fogyasztanak, ezt a plusz energiát a bőrük alatti zsírrétegben raktározzák el. Ez a készlet nélkülözhetetlen a túlélésükhöz, hiszen amikor a tengerek vagy sivatagok felett repülnek nem tudnak táplálékhoz jutni, ekkor az elraktározott energiát használja fel a szervezetük.
Füsti fecske
A vonuló madárfajok csoportjába tartozik.
Állandó madarak:
Az állandó madárfajok populációi az egész évet nálunk töltik, beleértve a hideg, téli időszakot is. Ezekhez a madarakhoz az ősz beköszöntével olyan madárfajok is csatlakoznak akik Észak vagy Kelet-Európában költenek, de az ottani zordabb téli időjárás miatt hazánkban telelnek át. Ezek a madarak főként magvakkal, bogyókkal vagy gyümölcsökkel táplálkoznak. Vannak közöttük olyan fajok is akik étlapján a rovarok is szerepelnek, de az ősz beköszöntével áttérnek a növényi táplálékokra, hiszen ezek az élelmek a hideg, fagyos téli időben is elérhetőek a számukra.
Nagy segítséget nyújthatunk a hazánkban telelő madaraknak a téli madáretetéssel, viszonzásul az egész nyáron át tartó szorgos kis munkájukért, mivel az énekesmadarak hasznos és kedves kis segítőtársaink. Védeni és gondozni kell őket.
Hogy miben segítenek nekünk az énekesmadarak? Rengeteg hernyót, kukacot és rovart pusztítanak el és ezzel a lehető legtermészetesebb módon védve kertünket a kártevők pusztításaitól.
A téli etetési időszak kitűnő alkalmat nyújt a madárvilág megfigyelésére és megismerésére.
