2016. június 11., szombat

Hattyúcsalád.






Itt északon határfolyónk az Ipoly halad szép csendesen a medrében, míg el nem éri Szobot, ahol a Dunába ömlik. Ludányhalásziban a falu közepén található az Ipolynak egy holt ága, ahol mindig meg kell állni, ha erre visz utunk. Rengeteg élőlény lelt itt otthonra, kecses mozgású szitakötők és lepkék, számos madárfaj többek között nádirigók, tőkés rácék és hófehér tollruhát viselő hattyúk. 
Egy hattyúpár évek óta ezen a környéken építi meg fészkét és neveli fel utódait. A természetnek hála a legutóbbi látogatásunkkor is itt tartózkodtak. Amint észrevették jöttünkét szépen lassan úszni kezdtek felénk. A sor legelején a hím, utána a halványszürke pihés tollruhát viselő utódai, a sor legvégén pedig a tojó követte kis családját. Pillanatok alatt ott termettek előttünk és bizakodóan várakoztak. Biztos vagyok benne, hogy a falu lakói gyakran látogatást tesznek itt a parton és finom kenyérfalatokkal kedveskednek nekik. Jól látható volt, hogy nem félnek, inkább a társaságunkat keresték bízva abban, hogy pár falat kenyér a mi táskánkban is lapulhat. Sajnos nem lapult, amit nagyon sajnáltam, mert ha tudom, hogy itt lesznek akkor otthonról biztosan úgy indulok le, hogy egy jó pár szelet kenyeret csomagolok nekik. De majd legközelebb, ha a természet is úgy akarja be tudom pótolni. Barátságos viselkedésük ellenére a hím figyelme egy pillanatra sem pihent, mindig ő volt legelöl, mert ha bármi veszélyt érezne meg tudja védeni a családját. Tőlünk azonban egy pillanatra sem kellett, hogy féljenek és ezt meg is érezték, mert egyre közelebb merészkedtek, olyannyira, hogy először a hím majd az utódok és a tojó is a partra lépegetett. Amint kiértek nekifogtak a fűszálak között keresgélni és falatozni. 
A fiatal hattyúk ilyenkor még röpképtelenek, négy hónapos korukra tanulják meg szüleiktől a biztonságos repülés fortélyait. Ez a család is még hosszú időt fog együtt tölteni, mert az utódokat csak jövő tavaszra választja le a hím, akkor amikor a következő udvarlási időszakuk kezdődik. Addig még sok idő van hátra és bízom benne, hogy találkozhatom még addig ezzel a barátságos hattyúcsaláddal. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése