2014. március 30., vasárnap

Hétpettyes katicabogár / Coccinella septempunctata


  • igen népszerű és közismert európai bogárfaj, 2011-ben az év bogarának választották meg
  • nevét a szárnyfedőkön megfigyelhető hét darab pettyről kapta
  • nemcsak szép, de nagyon hasznos is a mezőgazdaság számára, mivel levél és pajzstetvekkel táplálkozik, így elpusztítja azokat
  • a kifejlett katicabogarak áttelelnek és nem sokkal a szaporodás után elpusztulnak
  • tavasszal rakják le petéiket a levelek fonákjaira, melyek egy hét elteltével kelnek ki
  • az imágók mintegy háromnegyed évig élnek
Megfigyelése:
  • katicabogárral bárhol találkozhatunk ahol, növények és rajtuk élősködő tetvek élnek


2014. március 28., péntek

Kenderike / Carduelis cannabina




Ismertető jelei:
  • a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a pintyfélék családjába tartozó madárfaj

Megjelenése:
  • testhossza: 13-16 cm.
  • testtömege: 16-23 gramm
  • szárnyfesztávolsága: 22-25 cm.

Tollazata:
Hím:
  • a hímek a költési időszakban díszes tollruhát viselnek
  • a begyén és a homlokán ebben az időszakban feltűnő vörös folt figyelhető meg
  • a költési időszakon kívül, a vörös tollazatot barna árnyalatú tollazatra cseréli le, a begyén és a homlokán
  • feje és nyaka szürke színű, mely jól elkülönül a barnás színezetű hátától
  • a farok sötétbarna
  • szárnyai pedig feketés színezetűek

Tojó és a fiatal példányok:
  • a tojó és a fiatal példányok színezete szinte teljesen egyforma
  • a tojók tollazata abban különböznek a hímektől, hogy a vörös foltok nem figyelhetőek meg rajta

Hangja:
  • a kenderike jellegzetessége, hogy kellemes énekét csak a költési időszakban hallatja



Előfordulása:
  • egész Európában elterjedt madárfaj
  • Afrika északi részén is megtalálható

Élőhelye:
  • élőhelyéül elsősorban ugaron hagyott területeket választ
  • előfordulnak még szőlőhegyeken és ligetekben is

Szaporodása:
  • évente egy, de esetenként két fészekaljat is felnevelnek
  • a kenderikék már az ősz folyamán párt választanak maguknak
  • a fészek megépítése a tojó feladata
  • a fészket bokrok sűrűjébe, vékony gallyakból és ágakból készíti el, melyet puha tollakkal bélel ki
  • az elkészült fészekbe a tojó 4-5 tojást rak le
  • a kotlásban a hím nem vállal szerepet
  • 12-13 nap elteltével a kikelt fiókákat mind a két szülő gondozza
  • a kismadarakat a szülők begyükben megemésztett magokkal táplálják

Táplálkozása:
  • fő táplálékuk különféle magvakból állnak
  • általában csoportokba verődve keresgélnek táplálékok után

Megfigyelése:
  • hazánkban egész évben megfigyelhetőek
  • tavasszal fák tetején adják elő kellemes énekszámaikat, mellyekre könnyen felfigyelhetünk
  • mezőkön és réteken találkozhatunk velük amikor kisebb, nagyobb csoportokban élelem után kutatnak
  • a kerteket nem látogatják


2014. március 23., vasárnap

Méh


  • a méhek repülő rovarok, melyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal
  • mintegy 20000 fajul létezik
  • a méhek nagyon fontos szerepet töltenek be a növények és a virágok beporzásában 
  • pollent és nektárt is gyűjtenek
  • a pollent gyűjtő egyedek sokkal hatékonyabban beporzók
  • a legtöbb méh teste bolyhos
  • a polleneket, a szőrszálak elektrosztatikus töltése tapasztja a rovar testéhez
  • a nőstény egyedek a pollenszemcséket kis csomagban gyűjtik össze (scopába) , melyet a hátsó lábukon figyelhetünk meg 
  • a méhek nagy többsége az összes virágot látogatja és mindből gyűjtik a polleneket és a nektárokat
  • találkozhatunk olyan fajokkal és egyedekkel melyek egy-egy növényre szakosodtak


2014. március 20., csütörtök

Virágzik az erdő.

Hamisíthatatlanul megérkezett a tavasz, az idő egyre melegebb és ennek hála, sorra bújnak elő a tavaszi virágok az erdő mélyén is.


 Bársonyos tüdőfű / Pulmonaria mollis

 Bogláros szellőrózsa / Anemone ranunculoides

Tyúkhúr / Stellaria media

Salátaboglárka / Ranunculus ficaria

Galambvirág / Isopyrum thalictroides



2014. március 15., szombat

Leánykökörcsin / Pulsatilla grandis


  • a leánykökörcsin selymesen gyapjas, évelő növény
  • márciusban-áprilisban nyíló virágai kékes-ibolya színűek
  • porzói élénk sárgák
  • a növény szára csak a virágzás vége felé nyúlik meg
  • sziklafalakon, sziklás leejtőkön és erdőspuszta-réteken találkozhatunk velük



2014. március 13., csütörtök

Süvöltő / Pyrrhula pyrrhula



 Süvöltő hím

Ismertető jelei:
  • a madarak osztályának, a verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó faj
  • mérete: 14-17 cm.
  • súlya: 20-26 gramm
  • szárfesztávolsága: 26-28 cm.

Megjelenése:

Tollazata:

Hímek:
  • farktöve fehér
  • farka fekete színű
  • hátának színe kékesszürke színezetű
  • szárnyain fehér sáv figyelhető meg, melyet röptében lehet jobban szemügyre venni
  • feje fekete
  • nyaka, begye és hasa pirosas színezetű, mely szinte rikít

Tojó és a fiatal példányok:
  • a tojók tollazata csak abban különbözik a hímekétől, hogy a nyakuk, hasuk és begyük színezete sokkal tompább, melyben inkább a barna szín dominál
 Csőr:
  • mindkét nemnek a csőre fekete színű
  • lekerekített és éles élű
  • ez a csőr alkalmas magvak és rügyek elfogyasztásához
 Hangja:
  • halk, fuvolázó csicsergés 
 Süvöltő tojó

Előfordulása:
  • Európában és Ázsiában általánosan elterjedt madárfaj
  • az északon élő egyedei, télen délebbre vonulnak

Élőhelye:
  •  élőhelyéül parkokat és erdőket választ
  • kedveli a sövényekkel tarkított kerteket is

Szaporodása:
  •  évente két fészekaljat nevelnek fel
  • egy éves korában éri el az ivarérettséget
  • a fészket a tojó madár készíti el
  • sűrű bokorban építi meg a fészket, mintegy 1,5-2 méter magasságban
  • egy fészekalj 4-5 darab tojásból áll
  • a költési idő 15-17 nap
  • a fiókák nevelésében mind a két szülő fontos szerepet vállal
  • a madárszülők a fiókákat rovarokkal táplálják
  • miután a fiókák elhagyták a biztonságot adó fészket, a szülőm még két hétig gondoskodnak róluk


Táplálkozása:

  • a süvöltő magvakkal és különféle termésekkel táplálkozik, melyeket erős csőrével képes megtörni
  • kedveli a gyümölcsöket főként az almát,a körtét és a cseresznyét
  • télen elfogyasztja a csipkebogyót és a galagonyát is
  • a tavasz beköszöntével rendszeresen fogyasztja a bokrok és a fák rügyeit

 Süvöltő hím
Megfigyelése:
  • hazánkban állandó vagy részben vonuló madárfaj
  • igen félénk és rejtőzködő madár
  • a bokrok és a fák sűrű ágainak rejtekében figyelhetőek meg
  • ez a megfigyelés a téli időszakban könnyebb, hiszen ilyenkor a fákat és a bokrokat nem borítja lombkorona és jobban szem elé kerülhetnek
  • megfigyelését könnyítheti a hímek pirosas élénk színe, mely szinte rikít a barna színű ágak között

Egy kis érdekesség:
A süvöltő párok nem csak a párzási és költési időszakot töltik együtt, hanem egész évben együtt maradnak.


2014. március 5., szerda

Zöldike / Carduelis chloris

A tavasz beköszöntével egyre több madárfaj hangját figyelhetjük meg, én szeretem figyelni a madarakat éneklésük közben és nagyon jó dolog amikor a hangjuk alapján is be tudom azonosítani őket.
A zöldikék a párzási és a költési időszakban a madarászok által "zsírozásnak" nevezett „dzöíí” hangokat hallatnak. A napokban egyre többször megfigyeltem a zöldike énekét, amit általában magas fákon hallat.


Zöldike tojó

Zöldike hím

2014. március 2., vasárnap

Meggyvágó / Coccothraustes coccothraustes

Ismertető jelei:
  • a madarak osztályának, verébalakúak rendjébe, ezen belül a pintyfélék családjába tartozó madárfaj
Megjelenése:
  • hossza: 18-19 cm.
  • szárnyfesztávolsága: 30-34 cm.
  • testtömege: 48- 80 gramm


Tollazata:

Hím példányok:
  • háta és a feje barnás színezetű
  • tarkója szürke
  • torokfoltja fekete
  • hasi része barna színű
  • szárnya kékesfekete, melyet fehér szalag díszít
  • farka rövid, melynek vége fehér színű
Tojó példányok:
  • a tojók abban különböznek a hímektől, hogy a tollazatuk színezete halványabb árnyalatú
Csőr:
  • nevét erős és nagyméretű csőréről kapta, mellyel akár a meggy magját is képes feltörni
Hangja:
  • sok esetben hangjára figyelhetünk fel,  mely "cink-cink" hangokból áll


 Előfordulása:
  • Európa és Ázsia országaiban előforduló madárfaj
Élőhelye:
  •  élőhelyéül lombos erdőket és parkokat választ
  • fontos számára, hogy élőhelyén magas fák legyenek


Szaporodása:
  • a fészket a tojó készíti el áprilisban, magas fák lombkoronájába
  • 4-5 tojást rak le melyeken 12-13 napig kotlik
  • a fiókákat a kikelés után mind a két szülő gondozza
  • miután elhagyták a fészket a kismadarak, a család még jó ideig együtt marad
Táplálkozása:
  • magevő madár, elsősorban különféle magvakkal táplálkozik
  • szívesen fogyasztja még a gyertyán és a juhar termését is
  • a kertekben a meggyet és a cseresznyét különösen kedveli


Megfigyelése:
  • hazánkban márciustól októberig az itt költő példányok figyelhetőek meg
  • télen az északi országokból elvándorolt fajokkal találkozhatunk
  • a nyári időszakban a fák lombjaiban vannak elrejtőzve, így megfigyelésük igen nehéz, általában a hangjukra figyelhetünk fel, mely  "cink-cink" hangokból áll
  • télen megfigyelése sokkal egyszerűbb, hiszen a téli etetők gyakori vendége