2013. október 29., kedd

Madárbarát kert

Madárbarát kert kialakítása ősszel




Én azok az emberek közé tartozom akik szívesen ébrednek reggelente a madarak énekére, vagy nyári estéken szívemet melengető érzés trillázásukat hallgatni.
Ezért azonban még a kertes házban élőknek is tenniük kell ugyanis a kis szárnyasok maguktól nehezen telepednek meg egy városi kertben.
Itt az őszi ültetések ideje, próbáljuk meg tudatosan madárbaráttá alakítani a kertünket, olyan növényekkel melyek elnyerik a madarak tetszését.
Telepítsünk kertünkbe olyan fákat és bokrokat melyek a madarak számára fészkelésre is alkalmasak. Ilyen többek között a lucfenyő, erdei fenyő, gyertyán, juhar, orgona, galagonya és vadszőlő. 
A madarak különösen kedvelik a hóbogyó, a mogyoró, a vadrózsa (csipkebogyó), a bodza és a kökény bokrokat. Ezek a növények nemcsak búvó és fészkelőhelyet biztosítanak számukra, hanem táplálékot is nyújtanak csicsergő kis barátainknak. 
A gyümölcsfák, a diófák nemcsak a mi hasznunkra lehetnek, hanem a fán maradó vagy lehulló gyümölcsök kiváló élelemforrás a madarak számára.
Ha színpompás virágokat ültetünk azok a rovarokat is vonzzák.  Vannak olyan virágmagok amelyeket különösen kedvelnek a madarak, ilyen például az őszirózsa vagy a nefelejcs magvai amelyeket a pintyfélék előszeretettel fogyasztanak.
Tavasszal érdemes a virágágyásunkba napraforgó magokat vetni, mire őszre beérnek kiváló eleséget biztosítanak a kis szárnyas vendégeinknek. Akár állva is hagyhatjuk, mert a madarak ügyesen kicsipegetik a magokat a napraforgó tányérból.

Széncinege a kis akrobata

Tengelic

 A tengelic is szívesen fogyasztja a napraforgómagot

 Széncinege

Barátposzáta tojó az akácfa rejtekében

 A barátposzáta hím kedveli a bodzabogyót

 Balkáni gerle pár

 Harkály odú - van odabent valaki?

 Madárfészek a fa rejtekében
Ilyenkor ősszel miután lehulltak a falevelek megfigyelhetünk olyan fészkeket amelyek nyáron rejtve vannak a levelek között






2013. október 27., vasárnap

Amit a mókusról tudni kell



Megjelenése:

  • fej-törzs hossza 21-30 cm
  • farok hossza 15-25 cm
  • testtömege évszaktól függően változik 250-500 gramm
  • télen nagyobb a súlyuk
  • téli bundájuk a nyárinál vastagabb, sötétebb és szürkébb
  • a fülükön lévő szőrpamacs is sokkal hosszabb
  • bundájukban a barna árnyalatai uralkodnak, bár színezete a feketés barnától egészen világos vöröses barnáig terjedhet
  • hasi oldalán mindig világos
  • a hosszú farok az ágak közti ugráláskor és mászáskor egyensúlyozásra, éjjel pedig "takaróként" szolgál
  •   farkuk mozgása tükrözi a hangulatukat
  • látásuk nagyon fejlett

Előfordulása:
  • lombos erdőkben és parkokban ahol a tűlevelűek aránya kicsi a vörösesbarna típus az uralkodó
  • fenyőerdőkben szinte kizárólag csak feketés vagy  sötétbarna példányok találhatóak
  • színezetük mindig a környezetbe való beolvadását segíti elő
  • a sötét fenyőerdőkben a sötétbarna mókus sokkal kevésbé tűnik fel 
  • a színkülönbségek a mikroklímával is összefüggésben állnak 
  • a vörös és a vörösesbarna mókusok elsősorban a melegebb, szárazabb élőhelyeken fordulnak elő
  • a sötétbarnák a hidegebb és nedvesebb helyeket részesítik előnyben


Életmódja:
  • nagyobb kertekben és parkokban is találkozhatunk velük
  • hamar barátkozik és könnyen etethető
  • fán élő állat
  • magasan a fatörzs közelében készített gömb alakú fészekben alszik és hozza világra az utódokat
  • túlnyomó részt nappal mozog, ezért könnyű megfigyelni
  • fáról fára való ugrásai olyan hamar követik egymást, hogy szabad szemmel nehéz megítélni ugrásainak hosszát , ami elérheti a 4-5 méter távolságot
  • a területüket a mókusok nem védik, egy fán akár több mókus is békésen megfér egymás mellett 

Táplálkozása:
  • toboz, fakéreg, növényi nedvek, bükkmakk, mogyoró, dió, bogyók, gombák, rovarok, tojások és madárfiókákkal is táplálkozik
  • ősszel több helyen raktárakat hoz létre, hogy át tudja vészelni a telet
  • valódi téli álomba nem merül, csupán többet alszik és pihen
  • mivel kevesebbet mozog, tápigénye is lecsökken

Szaporodása:
  • párzási időszakban a legaktívabb, ilyenkor a hím valóságos hajtóvadászatot rendez a nőstény után
  • évente kétszer ellenek februárban és júniusban 
  • egy alomban 4-5 kölyök születik
  • születésük után 8 héttel az utódok már képesek önállóan is gondoskodni magukról, de még hetekig az anyjuk tanítja őket 
  • a hím nem vesz részt az utódok nevelésében és gondozásában




2013. október 26., szombat

Manó a fűben - Imádkozó sáska / Mantis religiosa


  • ájtatos manó néven is ismert
  • neve kissé félrevezető, mivel nincsen közeli rokonságban a valódi sáskákkal
  • legközelebbi rokonaik a csótányok és a termeszek
  • könnyen felismerhető jellegzetesen meghajlított első lábairól, melyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak
  • leggyakrabban zöldes vagy barnás színű
  • alakja és színe miatt rendkívül jól beleolvad a környezetébe
  •  igen jól rejtőzködő rovar
  • tápláléka repülő rovarokból áll, de kisebb termetű hüllőket és kétéltűeket is képes legyűrni
  • zsákmányát fogólábaival ragadja meg, olyan sebeséggel, hogy az emberi szem nem is képes érzékelni
  • gyakran megtalálhatóak meleg, száraz, bokros-füves területeken 
  • erdőszéleken, mezőkön sétálva is utunkba akadhatnak és megfigyelhetjük őket
  • járásuk elég különös, szaggatott mozdulatokkal settenkednek
  • háromszög alakú, teljesen különálló fejük nem mindennapi látvány
  • kiváló látását, a két jókora szeme és három pontszeme biztosítja
  • az imádkozó sáskák nem kis részénél páratlan hallószerv is kialakult, e szerv segítségével ultrahangokat képesek érzékelni
  • szinte mindent észrevesznek maguk körül










2013. október 25., péntek

Sávos szitakötő / Calopteryx splendens

Sávos szitakötő hím

  • egész Európában honos szitakötő faj
  • korábban Közép-Európa leggyakoribb szitakötői közé tartozott, azonban napjainkban élőhelyei nagy mértékben megfogyatkoztak
  • a napsütötte vizeket kedveli, amelynek partján nád vagy sás nő
  • megfigyelhetjük lassú folyású patakok vagy folyók mentén is
  • apró rovarokkal táplálkozik


 Sávos szitakötő nőstény





2013. október 21., hétfő

Vízipásztor / Orthetrum cancellatum



  • Skandinávia kivételével szerte Európában megtalálható
  • Magyarországon gyakori szitakötő faj
  • állóvizeknél, vizesárkoknál találkozhatunk velük
  • igen tűrőképes faj
  • előszeretettel üldögél beton partfalakon















 







2013. október 20., vasárnap

Széleslábú szitakötő

Széleslábú szitakötő hím

  • másik ismert neve levéllábú szitakötő
  • az egyenlő szárnyú szitakötők alrendjéhez tartoznak
  • síkságokon gyakori, hegységekben ritkább elterjedésűek
  • tavak és lassú folyású vizek mentén élnek 

Széleslábú szitakötő nőstény