Nagy fakopáncs / Dendrocopos major

Ismertető jelei:

• a madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, a harkályfélék családjába tartozó faj
• hazánkban védett madárfaj
• eszmei értéke 25000 forint

Megjelenése:

• testhossza : 23-26 cm
• szárnyfesztávolsága : 38-40 cm
• testtömege:70-100 gramm

Tollazata :

• feje teteje, nyaki része és a háta fekete színű
• fekete bajuszsávját, fekete sáv köti össze a tarkóval
• ez a fekete sáv keretként zárja közre a fehér színű sapkáját, fontos tudni, hogy ez különbözteti meg a nagy fakopáncsot minden más európai harkályfajtól
• a két jól látható szélső faroktolla fehér színű, melyet fekete sávok vagy pettyek díszítenek
• farfajtájéka és alsó farokfedői feltűnő skarlátvörös színezetűek

Fiatal példányok:

• a fiatal madaraknál a bajuszsávot a tarkóval összekötő sáv jóval keskenyebb mint a kifejlett, felnőtt madaraknál
• gyakran ez a sáv nem is ér el a tarkóig

Nőstény:

• a nőstények abban különböznek a hímektől, hogy a tarkójukról hiányzik az élénkpiros folt

Csőre:

• mint minden harkálynak, így a nagy fakopáncsnak is erős, ár alakú csőre van

Előfordulása :

• Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is megtalálható madárfaj
• hazánkban a leggyakoribb harkályfaj

Élőhelye :

• hegyvidéki és síkvidéki erdőkben is egyaránt megtalálható
• megtelepszik parkokban, sőt kertekben is

Szaporodása :

• már március végén megkezdődik a nászidőszakuk
• a nászidőszak alatt a hím jellegzetesen dobol az elkorhadt fákon
• évente egy fészekaljat nevelnek fel
• territóriumán belül több odút is elkészítenek, de csak egyet használnak fészkelésre
• a nagy fakopáncsok nem építenek fészket, tojásaikat az oduba rakják
• a nőstény fakopáncs 4-6 tojást rak le
• a kotlás 14-16 napig tart
• a kotlásban és a fiókák nevelésében mind a két szülő fontos szerepet válal
• május végén, június elején hagyják el az odút az utódok
• tollazatuk ekkor már nagyon hasonlít a szüleikére, csak abban különböznek, hogy a fiatal példányok feje teteje teljesen piros színű
• nyár végéig a fakopáncs család együtt marad és a fiatalok a szülőkkel együtt keresik a táplálékukat
• az ősz beköszöntével a fakopáncs család felbomlik, a fiatalok addigra teljesen önnállóvá válnak és egyedül kutatnak a táplálékuk után

Táplálkozása :

• táplálékuk nagyrészt rovarokból áll, de elfogyasztják a gyümölcsöt, a bodzát, a napraforgómagot és a télen kifüggesztett szalonnát sem vetik meg
• erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyók és rovarok után kutatva, majd ragadós nyelvével szedi ki a táplálékát

 Megfigyelése :

• a nagy fakopáncsok állandó madaraink, így egész évben megfigyelhetőek
• a téli, hideg időszakot is hazánkban töltik
• télire az erdőkből a lakott területek közelébe húzódnak, ezzel megkönnyítik a megfigyelésüket
• a téli időszakban megfigyelhetjük őket az etetőinknél
• szíven fogyasztják a napraforgómagot és igazi csemege számukra a szalonna
• nagyon fontos azonban, hogy ha szalonnát kínálunk fel kis kerti vendégeinknek akkor csakis natúr szalonna legyen
• a tavasz beköszöntével amikor a nászidőszakuk megkezdődik a hímek az odvas fákon dobolnak ezzel a mi figyelmünket is felhívják magukra
• egy egy erdei séta alkalmával ki ne hallotta volna azt a jellegzetes kopogó hangot amit a fakopáncs hallott miközben odút váj a a fatörzsbe vagy éppen táplálék után kutat , ezt a hangot követve ha szerencsénk van a madarak is meg tudjuk figyelni
• azonban dobolásával a területjogát is jelzi más harkályféléknek