Üdvözöllek július!

 Közönséges boglárka

 Laposhasú acsa

Az idei esztendőben is beköszöntött a július, a nyár második és egyben a legmelegebb hónapja. Ebben az időszakban gyakran napokon vagy akár heteken át tartó kánikulai hőség teszi próbára a természet lakóinak életét. A fák lombjai már nem abban a gyönyörű üde zöld színekben pompáznak, mint tavasszal, lassan megfakulni, megsárgulni látszanak a perzselőn nap sugarai hatására. Az erdőn ösvényét járva egyre jobban a csend ölel minket körbe, a madárdalok pár kivétellel már elcsendesedtek. A hatalmas kórusból már csak egy-egy résztvevő énekét hallani, de azt is inkább a pirkadati és az alkonyati időszakban. Az erdőszélek cserjéseiben a bodza és a vadszeder bokrokon már zöld színű termések ígérnek augusztus végére bőséges táplálékot a madarak számára. 

A réteken és a mezőkön azonban ebben a hónapban van a legnagyobb zsongás. Színes lepkék reppennek virágról virágra, szöcskék, sáskák kifejlett példányai ugrálnak a fűszálak között és méhek, dongók, darazsak andalító zümmögésétől hangos a táj. Kecses mozgású szitakötők szelik a rétek meleg levegőjét és időről időre megpihennek, hogy könnyed táncukat tovább folytathassák. Az olykor méteresre növő fűszálak között fehér, rózsaszín, kék, lila és piros szirmú virágok édes nektárjaikkal csalják magukhoz a rovarokat.

A meleg napokon enyhülést nyújthat egy kis tóparti séta, ahol megfigyelhetjük a szépen cseperedő tőkés récéket, a zsákmányaikat kereső fehér gólyákat és szürke gémeket, a szomjukat oltó, a víz felszíne felett könnyedén suhanó fecskéket, a nádasokban megbújó nádirigókat és a parton napfürdőző szitakötőket. Biztos vagyok benne, hogy az előttünk álló hónap is rengeteg megfigyelési élményt tartogat mindenkinek , aki a természet ösvényeit járja. A nagy melegben se mondjunk le a kirándulásainkról, csak azokat inkább a reggeli vagy az esti órákban tegyük meg. Ilyenkor kellemesen langyos a levegő és az élőlények is sokkal aktívabbak. Aki pedig a természetben marad sötétedés után még gyönyörködhet, a már júniusban megkezdődött és e hónap elején is tartó szent szentjánosbogarak rajzásában. Keresni sem kell őket, hiszen a hímek világító zöld fénye elárulja hollétüket. Már második hete figyelem őket az éjszakai erdőben és idén jóval többen vannak mint a tavalyi esztendőben. Ha alkalmatok van rá Ti is töltsetek egy kis időt az éjszakai természetben hátha sikerül Nektek is megfigyelni őket.