2019. március 4., hétfő

Épségben hazatérve







Alig köszöntött be a tavasz első napja, és máris a szívemnek egyik legkedvesebb strófája lopakodott szolidan az erdő fáinak a sudarai között. Kora este volt, amikor nap fényes korongja már a hegy orma mögött pihent, a szürkület pedig könnyed fátylát teregette, a nyugovóra térő tájra. Az erdőből ismerős dallamok kúsztak tova, egészen a kiskertemig, mely átjárta a szívem minden apró zugát. Csak álltam, és mozdulatlanul hallgattam ezt a gyönyörű előadást, melyben ott lapult a kikelet eljövetelének csalhatatlan híre. A tavasz beköszöntét hozta el számomra, a hosszú utat megjárt énekes rigó.
Minden évben izgatottan várom, hogy egy szép, kora tavaszi napon megérkezzen, hogy megpillantsam, és, hogy meghalljam utánozhatatlan, elegáns himnuszát. Ezen a márciusi estén megadatott őt hallanom, másnap reggel, pedig tiszteletét is tette a kertemben. Jól ismeri a járást, hiszen évről-évre itt él köztünk, itt alapít családot, és itt neveli fel párjával az utódait. Fenségesen tiszta, fuvolázó énekében, csinos kinézetében pedig minden áldott nap megadatik gyönyörködnöm.
A természetnek hála ezt a veszélyekkel teli utazást sikerült épségben átvészelnie, mely igencsak nagy kihívás elé állítja nem csak őt, hanem az énekes madarak hatalmas táborának minden egyes tagját. Hiszen a mediterrán országokban, többek között Olaszországban, Tunéziában, lesben álló vadászok puskákkal és csapdákkal felfegyverkezve várják az érkezésüket, hogy elvegyék ezeknek a kis tollasoknak az ártatlan életét. Sajnos évről-évre madarak százezreinek, millióinak életét oltják ki, és ezek között a madarak között, nagyon nagy számban szerepelnek, a hazánkban is gyakori fészkelők, az énekes rigók is.
Amikor ilyenkor tavasszal megpillantom az erdők, mezők ösvényein vagy éppen a kertemben megjelenő költöző madarainkat, hálát adok a sorsnak, hogy nekik sikerült túlélniük a hosszú utazást, sikerült újra hazatérniük, és életben maradniuk.
Éppen ezért teszek meg minden tőlem telhetőt, és próbálok nekik minden segítséget megadni ahhoz, hogy itt nálam, nálunk életüket ők is és fiókáik is biztonságban tudják élni. Hiszen hosszú évek múlva csak így tudunk jelenlétükben, és gyöngyöző strófáikban gyönyörködni, ha odafigyelünk rájuk, óvjuk és segítsük őket.


 Énekes rigó keresgél

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése