Mocsári gólyahír / Caltha palustris

• Magyarországon is honos faj, azonban nem túl gyakori
• 15-45 cm. magas évelő növény
• virága 5 darab élénksárga csészelevélből áll
• megfigyelhetjük nyirkos, mocsaras lápréteken, tópartokon vagy patakpartokon
• virágzása márciustól, május végéig tart

Naplemente a Salgói várból.

A Salgói vár, egy 625 méter magas bazalt csúcson található. Az öregtoronyból meseszép kilátás tárul a szemünk elé. A távolban megfigyelhetjük a Mátra, a Bükk, a Cserhát és a Börzsöny hegyvonulatait, de ha kedvező a levegő tisztasága, akkor a messzeségben a Magas-Tátra csipkézett gerincében is gyönyörködhetünk.

Nappali pávaszem / Inachis io

A nappali pávaszem kora tavasztól megfigyelhető. Az imágó folyton összezárja és szétnyitja szárnyait, ezzel felvillantva hatalmas szemfoltjait, mellyel elriasztja a madarakat és a gyíkokat. Feltűnő szépségű lepke, mely más hazai lepkefajunkra nem hasonlít.

Meggyvágó / Coccothraustes coccothraustes

Meggyvágó szerelem.

Mostanában naponta többször is meglátogatja a kiskertemet egy meggyvágó pár. Van amikor külön-külön érkeznek, van amikor pedig együtt.  Amikor párban jönnek a tojó éles kis csipogásokat hallat, a hím pedig egy-egy kis napraforgó falattal kedveskedik szerelmének.

Kökény / Prunus spinosa

Kökénybokor a naplementében.

Zöld gyík / Lacerta viridis

Ismertető jelei:

• a hüllők osztályába és a pikkelyes hüllők rendejébe tartoznak
• akár 40 cm-es testhosszával hazánkban a legnagyobb gyíkfaj, de ennek a testhossznak mintegy felét a fokozatosan elvékonyodó farokrész teszi ki

Kinézete:

• a hím és a nőstényt is egyformán zöld pikkelytakarót visel, ami az élénk zöldtől a barnásig bármilyen árnyalatú lehet
• ezt a zöldes színű pikkelytakarót fekete pettyek vagy foltok tarkítják
• nászidőszakban és nyár elején a pikkelytakarójuk sokkal élénkebb színekben pompázik
• a hímek ebben az időszakban a fej és a torokrészen világoskék pikkelytakarót öltenek, ezzel jól elkülönülve a nősténytől

Előfordulása:

• Európai elterjedésű faj
• hazánkban gyakran találkozhatunk vele

Élőhelye:

• emberlakta településeken is találkozhatunk vele
• fő előfordulása azonban az erdőszelek, sziklás területek, bokros domboldalak és nedves kaszálók

Életvitele:

• áprilisban jön elő téli búvóhelyéről
• a zöld gyík napközben él aktív életet
• a reggeli hűvösebb órákban sziklákon, köveken, faágakon és farönkökön sütkérezik
• a meleg déli időszakot árnyékos helyre húzódva vészeli át
• teljesen estig, sötétedésig aktív
• éjszakára földalatti üregekbe, faodúkba, bokrokba vagy tücsöklyukba húzódik el
• búvóhelyből többet is fenntart, amikbe veszély esetén el tud rejtőzködni
• októberben fagymentes helyre húzódnak el, hogy a hideg téli időjárást át tudják vészelni

Táplálkozása:

• étlapján sáskák, rovarok és pókok is szerepelnek
• olykor kisebb kisebb rágcsálók kicsinyeit is elfogyasztják

Szaporodása:

• a nőstények június elején kezdik meg a tojásrakást
• 5-15 darab babszem nagyságú tojást rak le
• fészküket maguk ássák ki
• a keltető közeg hőmérsékletétől függően 60-80 nap alatt kelnek ki a kicsik a tojásokból
• kikelésük után a kis gyíkok már önállóan táplálkoznak és saját maguk ejtik el a zsákmányukat
• ivarérettségüket a kis gyíkok 2 éves korukban érik el

Megfigyelése:

• áprilistól októberig figyelhetjük meg őket
• települések közelében vagy akár házak mellett, farakások alatt, kövek között is megfigyelhetőek
• főként a délelőtti órákban és késő délután szívesen napfürdőznek és ekkor sokszor láthatjuk őket

Egy kis érdekesség:
ha a zöld gyík fogságba esik, egy izom megfeszítésével eltörik a farokcsigolyájukat és ledobják a farkuk egy részét, és amíg a támadója a farkával van elfoglalva addig a gyík el tud menekülni

Kökény / Prunus spinosa

• a kökény erdőszélek, napfényes erdők és cserjések növénye
• virágai öt szirmúak és fehér színűek, melyek lombfakadás előtt nyílnak
• termése apró, kékesfekete színű és csonthéjas
• a termések szeptemberben érnek be, de a gyümölcsöt akkor érdemes begyűjteni amikor az első fagy megcsípte, mert ilyenkor az íze édesebb és a húsa pedig puhább