2020. szeptember 3., csütörtök

A természet terített asztala






Beköszöntött az ősz, a terméseket érlelő, csöndesen cammogó szeptember. 
Az őszi nap fényében fürdő erdőszéleken, az erdei utak mentén, a fák rengetege között megbújó tisztáson otthonra lelt növények, már terméseiket érlelik. A fák ágain, a levelek sűrűje között makkok szoroskodnak, a bokrok ágai lédús gyümölcsöktől roskadoznak, a virágok szárán pedig különféle formájú termések pihennek, melyek mindegyike az új élet reményét, apró magok tömkelegét rejtik magukban. Az ősz róluk szól, a korgó gyomrokat, az éhes csőröket, és a rejtett spájzokat megtöltő termésekről. Ezekben a hetekben szinte roskadoznak a bokrok kesze-kusza ágai a színes termésektől, amik mágnesként vonzzák az erdők lakóit. A természet minden ősszel bőségesen megtéríti az asztalát, hogy hiányt senki ne szenvedjen a finom csemegékből, hogy minden lakójának az éléstára meg tudjon telni, mindenki bőségesen megtömhesse spájzát, aki a télre előre gondol. 
Az előttünk álló hónapokban elmesélem és megmutatom Nektek, hogy milyen terméseket érlelnek az ősz nap bágyadt sugarai, melyik erdőlakó, melyik termést fogyasztja, és hogy a szorgos kis erdei gyűjtögetők hová rejtik a télre összeszedett betevőket. 
Tartsatok velem az őszi erdők ösvényein, hiszen az előttünk álló hónapok is megannyi megfigyelési élményt és kedves pillanatokat fognak rejteni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése