2021. március 22., hétfő

A téltemetők ébredése


Teltemetők


Az idei esztendőben nehezen köszönt be a kellemes tavaszi időjárás. Hiába közeleg a kikelet első hónapjának a vége, mind a mai napig a fagyos éjszakák, a didergő nappalok, az újra és újra szállingózó hópihék tánca járja át a természet ösvényeit. A madarak csöndes énekét a jeges, süvítő szelek törik meg. Amikor szürke fellegek terpeszlendek el az égbolton, és a hideg idegen szelek szaladnak végig dühösen a fák rengetege között még a madaraknak sincs kedve dalra nyitni a csőrüket. Az ilyenkor szokottnál csöndesebb a fák rengetege, csak kósza hangok osonnak tova. 
A talaj fagyos, a pocsolyákat jégpáncél uralja. Nehezen ébred téli álmából a természet, az erdő virágai a melengető napsugarak simítását várják, mindhiába. 
Az avar puha paplanja alól a telet temető téltemetők kukucskálnak elő. Ők bátrak, könnyedén felveszik a harcot az éjszakai fagyokkal. Napsárga virágaikkal szint lopnak a barna levelek közé, aprócska fejükkel szerényen néznek szét a télies tájban, szemeik csillogók reményekkel teli, bizakodó. 
A tavasz egyik legkorábban szirmait bontó virágai, az aranysárga színben pompázó téltemetők. Gyakran már a vékony hótakaró alól is elődugják törékeny kis fejecskéiket, és, ha a nap a langyos sugarai végigsimítsák testüket, akkor szirmaikat is szépen elkezdik bontogatni. A kora tavaszi erdő üde színfoltjai, hiszen, amikor a többi virág, mint a bársonyos tüdőfüvek, a bogláros szellőrózsák, a keltikék még csak ébredeznek, ők már fenséges pompájukban tündökölnek.
A téltemetők gyertyános-tölgyes, és ligeterdők lakója. Ha életfeltételeihez szükséges, háborítatlan otthonra lelnek, akkor gyönyörű, aranysárga színű virágszőnyeggel fedik be a tavaszi erdő, barna talaját. Ilyenkor a még kopár erdőt mesebeli szépségűvé varázsolják. A mi vidékünkön ilyen nagy számban nem fordulnak elő, de pár apró szépség már kivirágzott, és a téli álmukból felébredt rovarokat mágnesként vonzzák.      




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése