Zöldike fióka
Minden madárbarát bizakodva és örömmel várja a tavaszi és nyári időszakot, hiszen évről évre ezekben a hónapokban kelnek ki és kapnak szárnyra az új nemzedék aprócska fiókái. Aki kertjét madárbaráttá alakítja ki az talán még nagyobb izgalom keríti hatalmába, mert az ősszel kirakott és kitakarított odúknak szeretné, ha tollas kis lakói lennének, akik az ő kertjében látnák meg a napvilágot és cseperednének fel. Ezzel én is így vagyok minden év tavaszán. Napról napra egyre izgatottabban figyelem kik lesznek az odúijaim albérlői és amint meglátom a készülődést és az építkezést szívemet boldogság tölti meg. Tudom, hogy ezek a madárszülők, ha természet nem szól közbe biztonságban fel tudják nevelni fiókáikat. Júniusra a kikelt fiókák annyira megerősödnek, hogy szüleiket követve szépen sorban kirepülnek a nagyvilágba, ahol ezentúl madáréletüket fogják élni. Ha ebben az időszakban figyelemmel követjük a természetet, bárhol megpillanthatunk aprócska madárfiókákat. Erdők, mezők, rétek ilyenkor fiókák könyörgő csipogásától hangos, amint táplálékért esedeznek szüleiknek. Azonban a városok fás, bokros területeink is megfigyelhetünk frissen odú hagyott kismadarakat. A fészket elhagyott apróságokról szülők még napokig vagy akár hetekig is tovább gondoskodnak, addig míg azok teljesen önállóvá nem válnak, ez az önállóvá válás minden fajnál más és más ideig tart.
A természetnek hála mai napon munkahelyemnél is egy ilyen frissen odú hagyott fiókával volt szerencsém találkozni. Kétségbeesett csipogó hangjára lettem figyelmes s keresve a hang forrását egy vaskerítésen sikerült is megpillantanom egy pelyhes kis Zöldike fiókát. Azonban nem volt egyedül, mert a közeli akácfán testvére ugyanolyan kétségbeesett hangon csacsogott szüleit hívva. A madárszülők élelemszerző úton lehettek, hogy az apróságok hasát finom falatokkal tudják megtömni, mert hiába néztem sehol nem láttam őket. Percek teltek el, mely a kicsiknek nagyon hosszú időnek tűnhetett és fel is tűnt a Zöldike mama, csőrében finomabbnál, finomabb falatokkal. Én pedig gyorsan magára hagytam a kis családot, hogy a szülők nyugodtan etetni tudjanak, mely falatoknak köszönhetőben a kicsik hamar megerősödnek és szép nagyra cseperednek.
Járjátok Ti is figyelmesen az utatokat és a természet ösvényeit, mert soha nem lehet tudni, hogy hol és melyik pillanatban kedveskedik nekünk természet és ajándékoz meg minket szebbnél szebb élményekkel, mely élményekkel egyre gazdagabbak leszünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése