2016. szeptember 4., vasárnap

Készülve a meleg Afrikába.



 Fehér gólya 

Aki figyelemmel követi a természetet és lakóinak életét, az biztosan észrevette, hogy egyre kevesebb faj látható és hallható az erdők, mezők ösvényein. Augusztus utolsó napjaiban, minden esztendőben megkezdődik a madarak vonulási időszaka. Költöző madaraink sorra szárnyra kapnak és megkezdik hosszú, olykor viszontagságos útjukat dél felé. Azonban nem csak az erdők és a mezők csendesebbek, hanem a kertünk is. A nyári melegben, olykor zsúfolásig megtelt itatók mostanra, sokkal kevesebb tollas vendéggel büszkélkedhetnek. A költési szezon ilyenkorra már minden fajnál véget ér, megerősödött és teljesen önállósodott fiatalok várják, hogy eljöjjön a nagy pillanat, amikor is átélhetik első nagy utazásukat. Bő egy hónapja még arról számoltam be Nektek, hogy a gyurgyalagok fiókáikat nevelik a homokfalban lévő fészkeikben, kiknek mára már csak az emlékük maradt. A múlt hétvégén tett kirándulásomkor szomorúan vettem tudomást róla, hogy a homokfal elnéptelenedett. Nem hallani már tovahangzó, kedves "prüü-prüü" köszöntésüket és nem csodálhatom könnyedén sikló röptüket a kéklő égbolton. Jövő tavaszig, egészen pontosan, május elejéig kell várni, hogy ezeket a kedves pillanatokat újra átélhessem. A fecskék még jelen voltak, a tó sima, szinte mozdulatlan felszíne felett, nagy csoportokban repkedtek, mintha összebeszéltek volna, vagy egy előre betanult koreográfiát követnének, melyet időről időre megszakítottak, hogy egy-egy kortynyi friss vízzel hűsítsék szomjúságukat. Már ők is készülnek az utazásra és egyre nagyobb csoportba verődve várják a pillanatot, amikor is útra kelnek a telelő területük irányába. A tövisszúró gébicsek fiataljai még a szüleikkel együtt láthatóak, de nemsokára az ő idejük is eljön, hogy megkezdjék első útjukat, melyet általában más fiatal gébicsekhez verődve tesznek meg. A tövisszúró gébicsek életük nagy részét a meleg Afrikában töltik, hazánkban mindössze négy hónapig vendégeskednek. Májusban érkeznek, életet adnak utódaiknak  és felnevelik őket, majd augusztus legvégén már szárnyra is kapnak és visszaindulnak dél felé. A tó melletti mezőn, fehér gólyák kutattak élelem után. Idén napvilágot látott fiatalok és idősebb példányokból tevődött össze ez a kisebb csoport. Egy egy közülük, nagy szárnycsapásokkal, lustán a levegőbe emelkedett és tó felett körözött. Napok kérdése, hogy ők is megkezdjék utazásukat. Nappal vonulnak, amikor is a meleg légáramlatokat, más néven termikeket kihasználva vitorláznak egyre délebbre. Vannak madarak, akik amint vége a nyárnak útra is kelnek, de olyanok is akadnak szép számmal, akik csak ősszel, szeptember legvégén, vagy októberben kezdik meg a vonulásukat. Ezek a fajok, annak ellenére, hogy főként rovarokkal táplálkoznak, ilyenkor áttérnek a gyümölcsök fogyasztására is és azzal egészítik ki az étlapjukat. Ilyenek a csilpcsalpfüzikék, a barátposzáták vagy éppen a rozsdafarkúak, melyekkel még október közepén is találkozhatunk. Sőt, ha kedvező az időjárás, gyakran hallhatjuk, amint kedves dalaik megtörik az őszi erdő csendjét.

Gyurgyalag

 Tövisszúró gébics hím
 
 Tövisszúró gébics fiatal példány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése