2017. augusztus 24., csütörtök

A fiatal zöld küllő látogatása.






Júliusban izgatottan vártam azt a napot, amikor újra megpillanthatom egyik legkedvesebb vendégemnek az utódait. Az elmúlt években, szinte napra pontosan érkeztek meg a kis kertembe, de idén valami miatt nem találkoztam még velük. Pedig kacagásuk betölti az erdő ösvényeit, azonban megpillantanom ez idáig nem sikerült őket. A fák törzsén és ágain zajló eseményeket a lombkorona teljesen elrejti a kíváncsi tekintetek elől, így gyakran csak a fülünkre hagyatkozhatunk, ennek a madárnak pedig senki máséval össze nem téveszthető hangja van. Folyton folyvást csak kacag, amitől nekem is mindig jó kedvem lesz. Az idei esztendőben csúszott a látogatása, és tegnap délután jött létre a várva várt találkozás. Amikor észre vettem őt, éppen a talajon megbújva kutatott élelem után. Teste még a fiatalkori, apró foltokkal díszített tollruhába volt öltözve, mely tollazat már magában hordozta a szülőkre is jellemző olajzöld színeket, és a piros sapkácskát melyet a fejük legtetején viselnek, csőrük pedig, mellyel a táplálékukat kutatják fel, szép nagyra nőtt A zöld küllők óvatos, élénk madarak, akik elsősorban messzire hallatszó jellegzetes kacagó hangjukkal hívják fel magukra a figyelmet. Főként a szép kort megélt, öreg fákkal tarkított erdőségeket kedvelik, de, ha szerencsénk van, és a környezetünkben megtalálhatóak ilyen idős fák, akkor akár a saját kertünkben is feltűnhetnek. De nem csak a fákon élik az életüket, a többi harkálytól eltérően ők kiváltképp szeretnek a talajon időzni. Az étlapjukon főként rovarok szerepelnek, de az egyik legkedvesebb csemegéjük a hangyák, melyekből akár több száz darabot is képesek elfogyasztani egy-egy lakoma alkalmával. Mivel kedvenc elemózsiájukat a talajon kutatják fel, ezért igen ügyesen ugrál, vagy járkál a földön is. A hosszú csőre, hosszú nyelvet rejt, melynek a segítségével tudja a hangyaboly mélyében is felkutatni a hangyacsemegéket. Amikor télen beköszöntenek a fagyok, ők akkor is képesek addig vájni a fagyott földet, míg hozzá nem férnek a boly mélyén áttelelő hangyákhoz, és ha ez a nehéz feladat sikerül nekik, akkor jutalmul nagy lakomát tudnak csapni. Ez a fiatal zöld küllő is éppen az élelemszerzés fortélyaival ismerkedik a kertemben, és próbál a saját lábán megállni, hiszen közeleg az ősz, és neki addigra meg kell tanulni az életben maradás minden csínját bínját, hogy sikeresen át tudja vészelni élete első nagy próbatételt, a hideg, fagyos és táplálékban szegény téli hónapokat.


  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése