A lucfenyő titkos kis lakói

Immár harmadik esztendeje annak, hogy megadatott az első találkozásom az erdei fülesbaglyokkal. Ezt az első találkozást azóta, a természetnek hála egyre több követett, és idén, nyár elején még a pár hetes fiókákkal is lehetőségem volt megismerkedni. Bevallom Nektek, hogy teljesen magukkal tudnak ragadni ezek a kedves kis madarak, ahogy szinte már izzó narancssárga szemeikkel, melyben ott lapul a kíváncsiság, nézegetnek, méregetnek, és követik minden egyes mozdulatomat.

Az elmúlt hétvégén Szécsény felé vettük az utunkat, abban bízva, hogy ismét találkoztok kedvenc baglyaimmal, akik évről-évre a város határában álldogáló szép nagyra nőtt fenyőfán töltik a hideg téli hónapokat. Szerencsére a várva várt találkozás ismét létre jött, hiszen éppen úgy, mint a tavalyi esztendőben is, ott múlatták  pihenő idejüket a fenyő óvó ágai között. Három példányt sikerült megfigyelnem, melyek közül kettő lehunyt szemmel szundikált, egy pedig elevenen figyelt. Narancssárga szemeiben a kíváncsiság csillogott, és minden egyes mozdulatomat követte, éppen úgy, mint egy munkáját jól végző felügyelő. Ha éppen takarásban voltam, nyakát nyújtogatni kezdte, hogy jól lássa a titokzatos nagy valamivel őt figyelő vendégét. Mint egy vérbeli modell, olyan szépen pózolt és tűrte a fényképezőgépen kattogását. A többek ügyet sem vetettek rólam, ők lehunyt szemeikkel pihenték az éjszakai vadászat fáradalmait.

Az erdei fülesbaglyok éjszaki életet élő állatok, akik a nappali világos időszak óráit pihenéssel, alvással töltik. Ahogy a szürkület puha leplét a tájra teríti elhagyják pihenő helyeiket, és szárnyra kapva útra kelnek a nagy mezők felé, hogy elejtett zsákmányaikkal éhségüket tudják csillapítani. Azonban nem csak a pillanatnak és a mának élnek, hanem gondolnak az ínségesebb napokra is. Egyik jellegzetességük, hogy amikor megadatik nekik több zsákmányt ejtenek el, mint amennyit el tudnak fogyasztani. Azokat a zsákmányokat, melyeket nem bírnak megenni, elrejtegetik, és a szűkösebb napokon ezekből a kis spájzokból élnek. Az erdei fülesbaglyok fő eledele a kis testű rágcsálók, és ezek közül is a legkedvesebbek számukra a mezei pockok. De nem vetik meg az egereket, vagy az apró testű énekes madarakat sem. Amikor telente a tájat vastag hó fedi be, akkor főként a mezei verebek kerülnek a terítékükre.      

Ezen kirándulásunk igazán szerencsésre sikerült hiszen a természet újra összehozta a találkozást a kis fülesekkel.