Az elmúlt napokban nagyon sokan érdeklődtetek, az általam elkészített, a madárbarát birodalmamban álló ökörszem kastélyról. El sem tudom Nektek mondani mennyire örülök, és milyen boldoggá tesz a Tőletek kapott sok kedves üzenet. Örömöm pedig csak tetőzi, amikor Ti is kedvet kaptok az általam is alkalmazott módszerekhez, amikkel tollas is barátaimat segítem.
Ezért, most fotókkal mellékelve, megpróbálom Nektek alaposan leírni, én hogyan is készítettem el ezt az építményt. Próbálok Nektek minden segítséget megadni hozzá, de ha kérdésetek van akár ebben a témában, akár bármely más történetemmel kapcsolatban szívesen segítek.
🌱A kezdetek, kedves emlékek:
Pár évvel ezelőtt, amikor erdőszéli házunkban költöztünk már akkor sikerült megfigyelnem egy aprócska ökörszemet. Az itteni első találkozás emléke még most is elevenen él bennem. Ködös, hűvös októberi nap volt. A kerítésen álldogált, farkát az ég felé biggyesztette, szemei pedig kedves csillogtak. Egészen közelről ekkor sikerült látnom ökörszemet. Az első találkozást sok másik követte, majd az ökörszem eltűnt. Nem láttam hosszú - hosszú hónapokon keresztül.
Két éve aztán újra egy szolid, barna tollruhás, aprócska ökörszem tűnt fel a kertben. A kerítés mellett pihenő, vastag avarban keresgélt. Gyakran láttam őt a téli hónapok alatt. Tavasszal neki is nyoma veszett. De az erdei kis patak mellett rendszeresen hallottam énekét.
Az ökörszemek főként az őszi, a téli időszakban, amikor a levegő hidegebbre fordul, vele együtt pedig a táplálék rohamosan fogy, egyre gyakrabban felkeresheti azokat a kerteket, amik alkalmasak arra, hogy bujkáló, rejtőzködő életmódját nem feladva, élni tudja az életet. A házak közelébe való behúzódása az elérhető táplálék miatt van. Hiszen rovarok sokasága rejtőzik el a házak környezetében, és a madárbarát kertek előnyeit ők is kiválóan ki tudják használni. Ha egyszer alkalmunk volt megfigyelni őt, akkor nagy a valószínűsége, hogy többször, akár rendszeresen is megfordul kertünkben, gyakran tudtunkon kívül is. Van, hogy nem is sejtjük, nem is látjuk jelenlétüket. A kis kastély, valamint a számukra összpontosított táplálék kínálat, kiválóan segítheti őket a téli zord hetekben. Hiszen, ha a tél kemény fagyokkal és hóval társul nagy kihívás jelent a számukra.
A tavalyi tél elején gondoltam egyet, és elkezdtem megépíteni, főként az ő számára az ökörszem kastélyt.
Kertemben rengeteg bokor, fa éli megbecsült életet. Mindenkihez ragaszkodok, mindenki a kertem fontos lakója, ami a madaraknak kiváltképp tetszik. Az ökörszem is így volt és van is vele. De, ha már kertem madárbarát, akkor gondoltam legyen benne egy olyan kis kastély is, ami ennek az aprócska madárnak kedvez.
🕊️Amit tudni érdemes az ökörszemről:
Magyar elnevezése testnagyságára utal, mérete valóban akkora, mint egy ökörszem. Ezzel a picike lényével pedig, Európa és hazánk, legkisebb termetű tollasa, a sárga és a tüzesfejű királykák után.
Életét szemeink elől rejtve, bokrok sűrűjében, dús aljnövényzet védelmében éli. Szinte, mint egy kis egér úgy oson, surran, lopakodik a növényzet között, mindig a talajhoz közel. Aprócska léte ellenére azonban nagyon eleven, és, ha meg is adatik vele a találkozás az mindössze pár pillanatig tart. Hiszen egy szempillantás alatt változtatja a helyét. Egyik pillanatban itt, a másikban pedig már ott van. A legsűrűbb, legtüskésebb bokrok sem állják az útját, akadályt nem jelentenek a számára, fürgén surran át az ágak között.
Rejtőzködő életéhez tökéletesen illik barnás, minden feltűnést kerülő, a környezetébe tökéletesen bele olvadó tollruhája. A hím és a tojó egyforma tollruhát visel.
🏰 Most pedig a kastély elkészítése:
Az elmúlt években rengeteg időt töltöttem, és ha időm úgy engedi jelenleg is töltök, az erdő ösvényein. A fák rengetegében számomra értékes kincsek lapulnak meg. Korhadó fa darabok, mohás ágak, száraz gyökerek, amik egykoron a földben lapulva éltették a fát. A meredek hegyoldal, a völgy mélye ilyen és ehhez hasonló kincsekkel van tele. Amikor az erdőt járom, olykor - olykor kezembe fogok egy kincset és kertembe hozom. Ilyenkor semmi más nem vezényel, csakis a madarak, hogy nekik tetsszen, nekik kedvezzek vele. Az évek alatt jó pár ilyen szépség gyűlt össze, amik kiváló alapanyagot jelentettek a kis kastélynak. Az építmény helyét úgy választottam meg, hogy a bokrok legyenek a közelben, de ne teljesen mellette. (Nem szeretném, ha ragadozó könnyen meg tudna bújni a bokrok között.) Bokrokból pedig nincs hiány. A kastély és a legközelebbi bokorsáv közé még egy kis szigetet készítettem. Ugyancsak korhadó, mohás fákból, aminek a rejtekébe menet közben könnyen elbújhat az ökörszem. Ezzel csökkentettem a nyitott, nyílt teret. Minél kevesebb időt kell nyílt színen töltenie, az annál jobban tetszik neki. Hiszen lételeme a bujkálás, a rejtőzködés. Szeret kerülni minden feltűnést, nekünk pedig ezt kell szem előtt tartanunk. Ebben a kedvébe járni.
Az én kastélyom alapja egy szép termetes fa darab, a földbe ásva, aminek kesze - kusza rövidebb - hosszabb ágai vannak. Egy réges rég kidőlt fa maradványa. Ez egy kiváló alap, amit már csak bővíteni kellett. Rövidebb - hosszabb ágakkal, korhadó fa darabokkal, különleges alakú, formájú fákkal, amiket gondosan összeillesztettem, hogy közöttük aprócska rések, lyukak, és összefüggő titkos járatok legyenek. Minél több a titkos folyosó, annál jobb. Határt csak a képzelet szab, és a rendelkezésre álló alapanyag. A lényeg, hogy kiváló rejteket adjon. Rejteket a rovaroknak, hiszen az ökörszem miattuk is fogja kedvelni a kis építményt. A mohás fák, a korhadó fa darabok rengeteg rovat vonzanak. Nálam pókok, fülbemászók, százlábúak, szúnyogok, legyek, éjszakai lepkék és még ki tudja mennyi apró élet lapul meg a falak között, a járatok, a rések sokaságában. Az ökörszem pedig kiválóan megtalálja, felkutatja őket, napról-napra. Napjában többször is betérve a kis kastélyba. Pontosabban be térnek, mert az elmúlt napokban már ketten jártak. De nem csak bent keresgélnek a rejtett járatokban, hanem kívül - belül minden zugát, minden rését átvizsgálják. Sőt, a kastély mellett is szeretnek kutatni, a fűszálak között.
🐦Egyéb vendégek:
Befejezésül pedig pár szót szeretnék arról ejteni, hogy ezt a kis építményt nem csak kizárólag az ökörszemek fogják használni. Az ugyancsak rejtőzködő életet élő vörösbegyek is gyakori vendégei lesznek. Valamint a cinegék is újra és újra betérnek a rejtett járataiba, hiszen az ő figyelmüket semmi sem kerülheti el. Kedvesen, kíváncsian csillogó szemükkel rendszeresen át fogják vizsgálni ők is a kis kastélyt.
Ez a történetem kicsit hosszúra sikerült, de próbáltam mindent egy helyre összegyűjteni Nektek.
A későbbiekben még írni fogok az ökörszemek kedvelt eleségeiről is, hogy melyek azok a betevők, amikkel segíteni tudjuk őket az etetési időszakban. Ezeket a táplálékokat pedig el tudjátok Ti is rejteni a kastély titkos járataiban.
Ha kérdésetek van szívesen segítek! Figyelmeteket pedig hálásan köszönöm!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése