Nagy őzlábgomba
Színesedő lomkorona
Beköszöntött a szeptember, és vele együtt az ősz első hónapja. Ahogy egymást
követve telnek a napok, egyre jobban észrevehető, hogy reggelenként a nap izzó
korongja tovább lustálkodik, este pedig hamarabb tér nyugovóra. Napkelte után,
a nap sugarai még kellemesen melengetik a tájat, de az éjszakák sötét leple
alatt egyre hűvösebb levegő lengi be a természet szerteágazó ösvényeit.
Hajnalra a rétek és a mezők fűszálai, könnyed harmat ruhát öltenek magukra,
melyek a kora reggeli napsugarakban, mint apró gyémántok úgy csillognak.
Utánozhatatlanul varázslatosak tudnak lenni a hűvös, őszi reggelek, melyben, ha
szerencsénk van, tisztán hallhatjuk a nászukra készülő szarvasbikák orgonáló
előadását.
Szeptemberben még csak itt-ott láthatunk színesedő
leveleket, de az ide forró, és csapadékban szegény nyár után, már egyre több fa
álldogál színesedő lombruhában. A zöld levelek között napról-napra egyre több
sárga szín rajzolódik ki, ha pedig a gyenge szél a sudarakba oson, könnyed
tánccal hullni kezdenek, egyre vastagabb és vastagabb avarpaplannal fedik be a
talajt.
Az ősz elején már javában tart a madárvonulás. Költöző
madaraink kisebb-nagyobb csoportokba verődve gyülekeznek, miközben hangosan
csacsognak, mintha ez előttük álló hosszú utazás terveit beszélnék meg. Az
erdőszéleken tápláló gyümölcsök kínálják magukat az éhes lakóknak és a
vándorútra készülő madaraknak. Egyik legfontosabb táplálékuk a fekete bodza,
mely vitaminban és tápanyagban gazdag. Fényesen fekete bogyóitól roskadoznak a
bokrok, melyek ágai között rozsdafarkúak, fekete és énekesrigók,
barátposzáták, csilpcsalpfüzikék töltik táplálkozó idejüket. A hazánkban telelő
fajok is egyre jobban összetartva járják a fák és bokrok sűrűjét, újra
kisebb-nagyobb csapatokba verődve élik a napjaikat és kutatnak betevő után. Ha
figyelmesen járjuk az őszi erdő ösvényeit, tisztán hallhatjuk ezen csapatok
egyedeinek a kapcsolat tartó hangjait, mellyel egymás között kommunikálnak.
A tölgyek, a bükkök némelyike lassan terméseit kezdi
hullatni, de csúcspontjukat majd csak októberben érik el. Ennek ellenére a
talajon pihenő makkok sorra csalják magukhoz a szajkókat, a mókusokat, az erdei
egereket, a vaddisznókat, a szarvasokat és az őzeket. Hisz most jön el számukra
a dőzsölés ideje, aki pedig előrelátó az nem csak a mának él, hanem előre gondol
az ínséges téli hónapokra is.
A mezők virágainak tündöklését a meleg és aszályos nyári
napok már tovasodorták, de az őszikéknek, az ősz legszebb virágának a pompája
majd csak most következik. Esős napok után pedig az erdők fái között sorra bújnak
majd elő a csinos kalapokat viselő gombák, melyek között egészen különleges
szépségűeket is felfedezhetünk.
Ha lehetőségetek van rá, kiránduljatok Ti is a természetben,
és fedezzétek fel az ősz szebbnél-szebb kincseit.
Csertölgy makk
Fekete bodza
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése