Üdvözöllek augusztus!

Az idei esztendőben is beköszöntött az augusztus, a nyár harmadik és egyben az utolsó hónapja. Napról napra egyre rövidülnek a nappalok és hamisítatlanul közeleg az ősz, melyet a már a természet is jelez. Az év bármely hónapjában megéri az erdők, mezők éjjeli életét figyelni, de bizton állíthatom, hogy ilyenkor augusztusban a legszebbek az éjszakák. A levegő kellemesen enyhe, csillagok még a szokottnál is fényesebben ragyognak és gyakran gyönyörködhetünk hullócsillagokban, amint fényes csóvát húzva maguk után hullanak alá az égboltról. A táj csendjét időről időre a tücskök kedves muzsikája töri meg és, ha szerencsénk van akkor a macskabagoly messzire hallatszó kiáltását is hallhatjuk. 

Eljött hát az augusztus, az a hónap, amikor sorra kelnek szárnyra vonuló madaraink, hogy megkezdjék hosszú és olykor viszontagságos vándorútjukat. Búcsút vesznek a fehér gólyák, a fecskék, a gyurgyalagok, a tövisszúró gébicsek, az énekes rigók és még sorolhatnám. Szépségükben, kedves énekükben már csak jövő tavaszra gyönyörködhetünk újra. 

Az erdő ösvényeit járva kellemesen hűvös levegő és csend fogad minket. A madarak hatalmas kórusa erre az évre már feloszlott, már csendesen repülnek ágról ágra és csak kapcsolattartó hangjukat hallatják. Fiókáik már szépen felcseperedtek és megkezdtél önálló életüket. A fák tavaszi és nyár elejei üde, zöld színe már csak egy szép emlék, a levelek megfakulni és megsárgulni látszanak, ezzel is jelezvén, hogy közeleg az ősz és az ő idejük is kezd lejárni. Az erdőszélek cserjéseiben már érnek a nyárutó és az ősz finom csemegéi és, mint egy gondosan megterített asztal, úgy várják tollas kis vendégeiket. A bodzabokrokon dús fürtökben szoroskodnak a sötétbordó szemek, mely ebben az időszakban a madarak legfontosabb csemegéje. A vadszeder bokrok fényes, lédús terméseket kínálnak és a kökénybokrokon is érésnek indultak az üde, kék bogyók. 

A réteken és a mezőkön a fülledt hőség csak a hónap második felében kezd enyhülni. Reggelente friss harmatcseppek csillognak a fűszálakon, melyeket a melengető nap sugarai pillanatok alatt felszárítanak. Napközben a nyárutó virágait lepkék és számos nektárra éhes rovar látogat, naplemente után pedig, amikor a szürkület kezdi el uralni a tájat megkezdődik az élet. Agancsot viselő büszke őzbakok udvarolnak bőszen és követik a suták minden lépését, ifjonc rókák vadásznak egyre önállóbban és új utakat járnak be elszakadva családjuktól, vaddisznócsordák járják a mezőket, melyek legfiatalabb tagjai, már kezdik levetni csinos, csíkos kis bundácskájukat és a hónap legvégén már megfigyelhetjük, amint a gímszarvasok megkezdik udvarlási időszakukat, melyet szarvasbőgésnek nevezünk. 

Bizton állíthatnom, hogy az előttünk álló hónap is szebbnél szebb élményeket tartogat mindenkinek, aki az természet ösvényeit járja.