Enyves zsálya
Pelyhes kenderkefű
Korallgomba
Augusztus közepén járunk és már hamisítatlanul közeleg az
ősz. Tegnap reggel útra keltem, szokásos vasárnapi sétámra és az idei
esztendőben először, tényleg olyan igazán ősziesnek érződött az időjárás. A levegő
friss és hűvös volt, csak a nap sugarai adtak egy is melegséget, a fák levelei
még zöldek, de egyre többen cserélik őszire a ruhájukat és ahogy az erdő
ösvényén szedtem a lábam, szép csendesen hullottak alá a talajra, egyre puhább
avarszőnyeggel borítva be azt. A táj csendes volt, mintha madár se járt volna arra,
amerre én jártam, pedig ott voltak a cinegék, a feketerigók, a nagy
fakopáncsok, de némán és szinte hangtalanul keresgéltek a fák törzsén és ágain.
Egyedül egy csuszka pár, kedves „tveet – tveet” kapcsolattartó hangja törte meg
a csendet, amint egymással beszélgettek.
Az erdő talaja sárga, fehér és lilás rózsaszín színben
pompázik, hiszen a nyárutó virágai már szépen elkezdték szirmaikat bontogatni.
Sárga színben virít az enyves zsálya és az erdei gyömbérgyökér, fehér színével
az erdei csillaghúr rajzol szép nagy foltokat, a rózsaszín pedig a baracklevelű
keserűfűvel és a pelyhes kenderkefűvel képviselteti magát. A virágok mellett
számos gomba is várja az éhes erdőlakókat, de sok faj közöttük mérgező, melyet
ők is jól tudnak és azokat érintetlenül hagyják. Bevallom, nem vagyok
gombaszakértő, sőt nagyon kevés fajt ismerek közülük, ezért nem is szoktam
gyűjtögetni őket, csak megcsodálom szépségüket és tovább ballagok utamon. Tegnap
azonban találkoztam egy érdekes kinézetű gombával, első ránézésre nekem egy
szép zuzmófajra hasonlított, de ahogy itthon alaposabban utánanéztem nem zuzmó
volt, hanem a korallgombának az egyik faja. Tetszetős kinézetével hamar
felhívta magára a figyelmet, pedig félősen meg volt bújva az avar között.
Lépjetek Ti is rá a nyárutó erdeinek ösvényeire és
csodáljátok meg azt a sok kincset, melyeket előttetek is feltár a természet.
Baracklevelű keserűfű
Vízi csillaghúr
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése