Amikor csak tehetem
és időm úgy engedi, a természetet járom. Elsősorban azokon az ösvényeken
szeretek barangolni, ahol csak az állatok nyomait őrzi a természet, hiszen
ezeken a vadcsapásokon élhetem át a legszebb
pillanatokat. Az erdőben, ha lehetőségem van rá kerülöm az emberek jelenlétét,
mert szeretek csak magamban lenni a természettel, odafigyelve minden egyes
lüktetésére. Ezeken a kirándulásaimon már rengetek szép pillanatot átélhettem,
hiszen találkoztam rókákkal, vaddisznókkal, őzekkel, szarvasokkal, mókusokkal,
rengeteg féle madárral, rovarral és természetesen különleges szépségű
növényekkel. Hallhatom az apró ágak reccsenéseit, ahogy egy-egy állat a lábait
szedi, gyönyörködhetek a madarak dalaiban, vagy a kapcsolattartó hangjukban,
érezhetem a virágok édes illatait, megérinthetem magát a természetet és
megpihenhetek a kedvenc fám, puha mohával párnázott vastag ágán, miközben
figyelhetem az alant elterülő hatalmas erdőt, mely az otthonomat öleli
körbe. Ezek a pillantatok számomra
mindennél többet érnek, mert ekkor tudok igazán, mindenről megfeledkezve
kikapcsolódni.
A természetnek hála,
nagyon sok élőlény lelt ebben a szép nagy erdőben otthonra, ahová szinte nem telik
el úgy nap, hogy ha még csak fél órácskára is ki ne látogatnák. Vannak közöttük
barátságosak, mint az őzek, a rókák vagy éppen a vaddisznók, akik csak
komótosan elballagnak, ha meglátnak, de vannak félénkebbek is, mint a
szarvasok, akik rendszeresen erre járnak vagy éppen a tisztáson pihennek, melyről
hátrahagyott ürülékük és az elfeküdt fű tanúskodik. Ha meglátják jöttömet, nagy
szemeikkel rám néznek, szép nagyra nőtt füleiket hegyezni kezdik és a következő
pillanatban, már szedik is patáikat. De vannak szerencsésebb találkozások is,
amikor annyira el vannak foglalva a legelészéssel, hogy nem vesznek észre,
ilyenkor lopakodva közelebb merészkedek hozzájuk és, ha a légáramlás is kedvező,
rejtve tudok előlük maradni, ilyenkor szép fotók és közelebbi megfigyelési
élmények születnek.
A kertünk mögött áll
egy szép nagyra nőtt vadgesztenyefa, melynek a termései napok óta éretten hullnak
alá a talajra. Amikor lepottynak védő burkukban vannak megbújva, de mihelyst
földet érnek, ez a szúrós burok felreped és kipottyan belőlük a fényesen
sötétbarna termés. Ez a termés a szarvasok kedvelt csemegéje, melyek kalóriában
gazdag és fontos tápanyagokat tartalmaz, amire szükségük is van a hideg tél előtt.
Minden áldott éjszaka a fa alatt eszegetik, ropogtatják a gesztenye szemeket.
Megfigyelésem szerint több egyed is rájár a számukra finom csemegére, tehén
idén született borjával, melyhez egy másik tehén is csatlakozni szokott, rajtuk
kívül tiszteletét teszi még egy villás agancsot viselő fiatal bika és egy nem
sokkal idősebb, hatos aganccsal büszkélkedő szarvasbika. A vadkamerámnak
köszönhetően az éjszaka sötét leple alatt napról napra megfigyelhetem őket,
miközben békésen eszegetik a terméseket.
Most Nektek is
szeretném megmutatni ezeket a felvételeket, melyek nekem kedves perceket
okoznak és bízom benne, hogy Nektek is elnyeri a tetszéseteket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése