Ahogy beköszönt az ősz, egyre
kevesebb virág bontogatja szirmait és szinte kincset érnek azok a pillanatok,
amikor a hosszú tél előtt még utoljára gyönyörködhetünk bennük.
Ma délután, ahogy az erdőben
sétáltam, egy lila szirmokkal büszkélkedő, erdei ibolyán akadt meg a tekintetem.
Egyre gyakoribb, hogy egy egy tavaszi
virág ilyenkor ősszel, ha kedvezőek az időjárási feltételek újra bontogatni
kezdi szirmait. Az erdei ibolya is egy ilyen növény. Első, fő virágzása márciustól májusig tart, amikor is beporzásukat a rovarok végzik el. Lila
virágai úgy alakultak ki, hogy a dolgos kis méhek, dongók munkáját
megkönnyítsék és könnyen hozzá tudjanak férni a porzókhoz. Azonban a legtöbb
ibolyafajnak, köztük az erdei ibolyának is van egy másodvirágzása, mely
általában ősszel következik be. Ilyenkor már nem hagyatkoznak a rovarokra és
azok segítségére, hanem saját magukat porozzák be. Ezek a késői
virágok sokkal több magot nevelnek, melyeknek köszönhetően a tavasz beköszöntekor, ha a természet is kegyes lesz hozzájuk, lila virágpompával
terítik majd be az erdők ösvényeit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése