Meggyvágó tojó
Meggyvágó hím
Kiskertemet a téli etetési időszakban nagyon sok, mintegy 22
madárfaj látogatja. Ezeknek a legtöbbje minden áldott nap tiszteletét teszi nálam,
és szívesen csemegéznek a kihelyezett táplálékokból, kinek melyik tetszik.
Tavasszal aztán vannak, akik szárnyra kapnak, hogy megkezdjék utazásukat északi
hazájuk irányába, velük csak ősszel találkozhatom újra. Helyükre azonban új
fajok lépnek, azok, akik a nálunk hideg téli időszakot melegebb vidékeken
töltötték. Dél felől sorra térnek haza vándormadaraink, hogy utódaiknak a mi
kertjeinkben, erdőinkben adjanak életet, és neveljék fel őket. Hiszen
évről-évre a tavasz a madarak szerelméről, és családalapításáról szól.
Az én kertemben is nagy a sürgés-forgás, és a készülődés.
Azok a madarak, akik a téli hideg időszakban megtiszteltek a jelenlétükkel,
mind a mai napig visszatérnek, és azok, akik tavaly ősszel elvándoroltak, de
kertem fontos kis lakói voltak, ők is újra vendégszeretetemet élvezik. A
kihelyezett odúkban épülnek, szépülnek a takaros kis otthonok, de akik a kertem
sűrű bokrosába, vagy az erdő fáik közé építik a fészkeiket, ők is itt
keresgélik és gyűjtögetik a fészeknek való anyagokat. Ezeknek a kis tollasoknak,
és a természetnek hála, az elmúlt napokban ismét rengeteg szép élményt élhettem
át.
Első történetem ezek közül az élmények közül a meggyvágókról
fog szólni. A meggyvágók viszonylag nagy testű madarak, melyeknek igen egyedi
kinézetet kölcsönöz vaskos, erős csőrük. A téli időszakban a csőr színezete
világos csontszínű, nyáron azonban fényes szürke színűre vált, melyen szinte
megcsillan a nap fénye. Ha van rá módunk közelebbről szemügyre venni, teljesen
olyan benyomást kelt, mintha fényesre lenne csiszolva. A tojó szolidabb,
világosabb tollruhát visel, mint a hím, így a nemek között könnyen különbséget
tudunk tenni, akár laikus szemmel is. A kialakult párok jellegzetes, egyedi
„pix, pix” hangokkal tartják egymás között a kapcsolatot, mely nem téveszthető
össze más madár hangjával. A meggyvágók rejtett életet élő madarak, főként
tölgy, gyertyán és bükkerdők lakói, és nyáron napjaikat a lombsátor védelme
alatt élik, csak ritkán kerülnek szem elé. Ezért is annyira kedvesek az emlék,
amit nekik hála átélhetek. A meggyvágók télen és nyáron is kertem gyakori
vendégei, és a minket körülölelő hatalmas erdő fáinak a védelmében nevelik fel
utódaikat, így a költési időszak végén szüleikkel együtt, ők is nálam töltik napjaik
egy részét.
Éppen a napokban történt, hogy a konyhában tevékenykedtem,
miközben meghallottam a meggyvágók kedves kis „pix, pix, pix” hangját. Jól
ismerem őket, ilyenkor egymásnak kedveskedik, és egymással beszélget a tojó és
a hím. Szemeimmel elkezdtem keresni őket, a hangok a sziklakertem virágai közé
vezettek, és pillanatok múlva meg is láttam, amint a hím finom falatot
helyezett a tojó csőrébe, miközben az, szárnyait bőszen rezegtette. Miután
megtörtént a kedves kis gesztus, neki fogtak keresgélni. Sajnos, mint korábban
említést tettem róla, a sziklakertem növényzete megsínylette a hideg, fagyos
téli hónapokat, így új növények kaptak benne otthont. Azonban itt-ott maradt
egy kis kósza szál a régi futó talajtakaróból, bevallom akarattal. Azért, hogy
ha a madaraknak megtetszik, akkor fel tudják használni a fészkük építésénél, és
így is lett. A meggyvágóknak éppen ezek az elszáradt kis ágacskák kellettek, és
szorgalmasan, egyiket a másik után szedegették össze dolgos csőrükkel.
Mindketten gyűjtögettek a hím és a tojó is. A meggyvágóknál ez a szokás, a hím
is részt vesz a fészek anyag gyűjtésében, és otthonuknak az aljzatát is ő rakja
le, mely apró kis ágacskákból áll. Amikor ez elkészült a tojó veszi át a
munkálatokat, és a fészek többi részét már ő készíti el, melyhez a hím hordja a
növényi anyagokat. Tehát a meggyvágóknál mindkét leendő szülő fontos szerepet
vállal abban, hogy kis otthonuk biztonságos, és takaros legyen. A fészekkel
mintegy 4 nap alatt készül el a pár, és a tojásokat általában május elején
rakja le a tojó. A
hím az udvarlási, a fészeképítési, és a költési időszak alatt is követi párja
minden mozdulatát, és finom falatokkal kedveskedik neki. Ezeket, a pillanatok
nagyon szívhez szólóak, a gondoskodás, a féltés, és a társuk óvása, az igaz
madárszeretet bizonyítja.
Meggyvágó tojó
Meggyvágó hím
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése