Varázslatos természet: Élményekkel teli szombat délután.

2016. február 21., vasárnap

Élményekkel teli szombat délután.

Felnőtt Bütykös hattyú

Fiatal Bütykös hattyú

A tóvá változott mező.

Már csak egy hét van hátra a februárból, és vele együtt az idei télből, mely összességében ugyan úgy telt el, mint az elmúlt években, változékonyan, és az átlaghoz képest sokkal enyhébben. Most februárban is az enyhe idő, és rengeteg csapadék, mely eső formájában áztatta a talajt, volt a jellemző.

Tegnap reggel a felkelő nap sugarai simogatták a tájat, mely már szép időjárást ígért. Kihasználva az esőmentes napot, mely mostanában nagyon nagy érték, hisz kevés akad belőle, útra keltünk bagoly lesre. Hiszen napjaik már meg vannak számlálva, mert jön a tavasz, vele együtt az udvarlási, és a költési időszakuk, és visszatérnek az erdőkbe, ahol nyugodtan felnevelhetik utódaikat. Ezért kedves látványukat hosszú hónapokon át nélkülöznünk kell. Így ha időnk úgy engedi, és az időjárás is kegyes hozzánk, minden alkalmat kihasználunk, hogy meglátogassuk őket. A természetnek hála tegnap is sikerrel járt a látogatásunk, mert ott, a szokott helyükön ücsörögtek, és élvezték a nap melengető sugarait. Volt, amelyik tudomást sem vett rólunk, és csak lehunyt szemekkel pihengetett, de olyan is akadt közöttük, aki nagy narancssárga szemeivel kíváncsian figyelte minden mozdulatunkat. Ezen a délutánon, öt fülesbaglyot sikerült jól kivehetően megfigyelnünk, de többen is voltak, csak ők a sűrű ágak takarásában nappaloztak. Az itt élő emberek is nagyon szeretik őket, és büszkék, hogy ezek a baglyok, éppen az ő utcájuknak a fenyőfáját választották, immár 10. éve telelő helyükül.

Búcsút véve a baglyoktól a szécsényi horgásztó felé vettük az irányt, mert egy kedves, ott lakó hölgy mesélte, hogy hattyúk úszkálnak a tóvá változott hatalmas mezőn. Három hete, hogy itt jártunk, de akkor még éppen, hogy az Ipoly folyó árterében volt kiöntve, mely mostanra már sokkal nagyobb területet hódított meg. A horgásztó felé vezető út járhatatlan volt, mert a víz azt is az uralma alá vette. Az elmúlt hetek hatalmas, olykor napokon át tartó esőzései, mély nyomott hagytak a természetben. A mezők, a rétek, a legelők enyhén fodrozódó tengerré változtak, és míg a szem ellátott, a napfény csillogott a víztükrön.

Ebben a hatalmas vízben, a vízi madarak boldogan úszkáltak, és várták a finom falatokat az arra tévedt látogatóktól. Látogatók pedig akadtak bőven, mert nem mindennapi látvány nyújtott a táj, és ezt mindenki meg szerette volna csodálni, és ha lehetősége volt rá megörökíteni.

A környéken élnek Bütykös hattyúk, melyeket minden évben meg szoktunk látogatni, most ők is itt úszkáltak, a tavaly napvilágot látott utódaik társaságában. A fiatalokat könnyen meg lehetett különböztetni szürkés tollazatukról, és rózsás szürke csőrükről. A felnőtt madarak hófehér tollazatot, narancsvörös csőrt, és homlokukon fekete bütyköt viselnek, megjelenésük szemet gyönyörködtető, és méltóságteljes. Ezekben, a téli hónapokban keresik az emberek társaságát, élelem reményében, és a tegnapi napon élelemben nem volt hiányuk, mert a látogatók, száraz kenyérdarabokkal érkeztek, a hattyúk nagy örömére.

Ahogy a lassan lemenő nap, narancsvörös sugarai megcsillantak a vízen, búcsút vettünk a hattyúktól, elindultunk hazafelé, követve a megáradt Ipoly folyót, mely teret hódítva, most inkább hatalmas egybefüggő tónak mondható. A fák törzsei a víz fogságában álltak, és nem sok kellett hozzá, hogy az autóutat is uralma alá vegye. Ahogy a szürkület puha paplanját a tájra terítette, úgy kezdődött meg az élet a mezőkön, és a szántóföldeken. A zöldellő vetéseknek társasága volt, az őzek személyében, akik a friss növényekből lakmároztak, így csillapítva éhségüket. Több csoportot is sikerült megfigyelnünk, egyik csapat egy kis barkás bakkal, és két sutával, egészen közel legelészett. Amint megláttak, fejüket felütve, kíváncsi szemekkel méregetni, kezdtek, és érezvén, hogy félnivalójuk nincsen tőlem, tovább folytatták a legelészést.

Ez a szombat délután, a természetnek hála ismét rengeteg élménnyel, és sok boldog pillanattal gazdagított. A tegnapi nap kellemes időjárása után, ma ismét az eső cseppjei áztatják a tájat, tovább duzzasztva a megáradt folyókat, melyek egyre nagyobb területeket hódítanak meg a természetben.