Megszoktál-e állni, szétnézni a világba?
Meglátni a szépet, egy aprócska virágba?
Figyelni a hangokat, melyek körülvesznek Téged,
ahogy a madarak mesélnek, szebbnél-szebb meséket?
Észre veszed-e a szivárványt a harmatcseppekben,
ahogy megcsillan rajtuk a nap fénye, minden áldott reggelen?
Gyönyörködsz-e néha a pillangóban, és a fűszálon
mászó aprócska bogárban?
Hagyod-e, hogy ezek a dolgok elvarázsoljanak
Téged, és meg tudod-e látni bennük az igazi szépséget?
Miskolczi Tímea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése