Madárbarát kert

Madárbarát kert kialakítása ősszel

Én azok az emberek közé tartozom akik szívesen ébrednek reggelente a madarak énekére, vagy nyári estéken szívemet melengető érzés trillázásukat hallgatni.

Ezért azonban még a kertes házban élőknek is tenniük kell ugyanis a kis szárnyasok maguktól nehezen telepednek meg egy városi kertben.

Itt az őszi ültetések ideje, próbáljuk meg tudatosan madárbaráttá alakítani a kertünket, olyan növényekkel melyek elnyerik a madarak tetszését.

Telepítsünk kertünkbe olyan fákat és bokrokat melyek a madarak számára fészkelésre is alkalmasak. Ilyen többek között a lucfenyő, erdei fenyő, gyertyán, juhar, orgona, galagonya és vadszőlő. 

A madarak különösen kedvelik a hóbogyó, a mogyoró, a vadrózsa (csipkebogyó), a bodza és a kökény bokrokat. Ezek a növények nemcsak búvó és fészkelőhelyet biztosítanak számukra, hanem táplálékot is nyújtanak csicsergő kis barátainknak. 

A gyümölcsfák, a diófák nemcsak a mi hasznunkra lehetnek, hanem a fán maradó vagy lehulló gyümölcsök kiváló élelemforrás a madarak számára.

Ha színpompás virágokat ültetünk azok a rovarokat is vonzzák.  Vannak olyan virágmagok amelyeket különösen kedvelnek a madarak, ilyen például az őszirózsa vagy a nefelejcs magvai amelyeket a pintyfélék előszeretettel fogyasztanak.

Tavasszal érdemes a virágágyásunkba napraforgó magokat vetni, mire őszre beérnek kiváló eleséget biztosítanak a kis szárnyas vendégeinknek. Akár állva is hagyhatjuk, mert a madarak ügyesen kicsipegetik a magokat a napraforgó tányérból.

Széncinege a kis akrobata

Tengelic

 A tengelic is szívesen fogyasztja a napraforgómagot

 Széncinege

Barátposzáta tojó az akácfa rejtekében

 A barátposzáta hím kedveli a bodzabogyót

 Balkáni gerle pár

 Harkály odú - van odabent valaki?

 Madárfészek a fa rejtekében

Ilyenkor ősszel miután lehulltak a falevelek megfigyelhetünk olyan fészkeket amelyek nyáron rejtve vannak a levelek között

Amit a mókusról tudni kell

Megjelenése:

• fej-törzs hossza 21-30 cm
• farok hossza 15-25 cm
• testtömege évszaktól függően változik 250-500 gramm
• télen nagyobb a súlyuk
• téli bundájuk a nyárinál vastagabb, sötétebb és szürkébb
• a fülükön lévő szőrpamacs is sokkal hosszabb
• bundájukban a barna árnyalatai uralkodnak, bár színezete a feketés barnától egészen világos vöröses barnáig terjedhet
• hasi oldalán mindig világos
• a hosszú farok az ágak közti ugráláskor és mászáskor egyensúlyozásra, éjjel pedig "takaróként" szolgál
•   farkuk mozgása tükrözi a hangulatukat
• látásuk nagyon fejlett

Előfordulása:

• lombos erdőkben és parkokban ahol a tűlevelűek aránya kicsi a vörösesbarna típus az uralkodó
• fenyőerdőkben szinte kizárólag csak feketés vagy  sötétbarna példányok találhatóak
• színezetük mindig a környezetbe való beolvadását segíti elő
• a sötét fenyőerdőkben a sötétbarna mókus sokkal kevésbé tűnik fel 
• a színkülönbségek a mikroklímával is összefüggésben állnak 
• a vörös és a vörösesbarna mókusok elsősorban a melegebb, szárazabb élőhelyeken fordulnak elő
• a sötétbarnák a hidegebb és nedvesebb helyeket részesítik előnyben

Életmódja:

• nagyobb kertekben és parkokban is találkozhatunk velük
• hamar barátkozik és könnyen etethető
• fán élő állat
• magasan a fatörzs közelében készített gömb alakú fészekben alszik és hozza világra az utódokat
• túlnyomó részt nappal mozog, ezért könnyű megfigyelni
• fáról fára való ugrásai olyan hamar követik egymást, hogy szabad szemmel nehéz megítélni ugrásainak hosszát , ami elérheti a 4-5 méter távolságot
• a területüket a mókusok nem védik, egy fán akár több mókus is békésen megfér egymás mellett 

Táplálkozása:

• toboz, fakéreg, növényi nedvek, bükkmakk, mogyoró, dió, bogyók, gombák, rovarok, tojások és madárfiókákkal is táplálkozik
• ősszel több helyen raktárakat hoz létre, hogy át tudja vészelni a telet
• valódi téli álomba nem merül, csupán többet alszik és pihen
• mivel kevesebbet mozog, tápigénye is lecsökken

Szaporodása:

• párzási időszakban a legaktívabb, ilyenkor a hím valóságos hajtóvadászatot rendez a nőstény után
• évente kétszer ellenek februárban és júniusban 
• egy alomban 4-5 kölyök születik
• születésük után 8 héttel az utódok már képesek önállóan is gondoskodni magukról, de még hetekig az anyjuk tanítja őket 
• a hím nem vesz részt az utódok nevelésében és gondozásában

Manó a fűben - Imádkozó sáska / Mantis religiosa

• ájtatos manó néven is ismert
• neve kissé félrevezető, mivel nincsen közeli rokonságban a valódi sáskákkal
• legközelebbi rokonaik a csótányok és a termeszek
• könnyen felismerhető jellegzetesen meghajlított első lábairól, melyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak
• leggyakrabban zöldes vagy barnás színű
• alakja és színe miatt rendkívül jól beleolvad a környezetébe
•  igen jól rejtőzködő rovar
• tápláléka repülő rovarokból áll, de kisebb termetű hüllőket és kétéltűeket is képes legyűrni
• zsákmányát fogólábaival ragadja meg, olyan sebeséggel, hogy az emberi szem nem is képes érzékelni
• gyakran megtalálhatóak meleg, száraz, bokros-füves területeken 
• erdőszéleken, mezőkön sétálva is utunkba akadhatnak és megfigyelhetjük őket
• járásuk elég különös, szaggatott mozdulatokkal settenkednek
• háromszög alakú, teljesen különálló fejük nem mindennapi látvány
• kiváló látását, a két jókora szeme és három pontszeme biztosítja
• az imádkozó sáskák nem kis részénél páratlan hallószerv is kialakult, e szerv segítségével ultrahangokat képesek érzékelni
• szinte mindent észrevesznek maguk körül

Sávos szitakötő / Calopteryx splendens

Sávos szitakötő hím

• egész Európában honos szitakötő faj
• korábban Közép-Európa leggyakoribb szitakötői közé tartozott, azonban napjainkban élőhelyei nagy mértékben megfogyatkoztak
• a napsütötte vizeket kedveli, amelynek partján nád vagy sás nő
• megfigyelhetjük lassú folyású patakok vagy folyók mentén is
• apró rovarokkal táplálkozik

 Sávos szitakötő nőstény

Kék Pásztor / Orthetrum coerulescens

Vízipásztor / Orthetrum cancellatum

• Skandinávia kivételével szerte Európában megtalálható
• Magyarországon gyakori szitakötő faj
• állóvizeknél, vizesárkoknál találkozhatunk velük
• igen tűrőképes faj
• előszeretettel üldögél beton partfalakon

 

Széleslábú szitakötő

Széleslábú szitakötő hím

• másik ismert neve levéllábú szitakötő
• az egyenlő szárnyú szitakötők alrendjéhez tartoznak
• síkságokon gyakori, hegységekben ritkább elterjedésűek
• tavak és lassú folyású vizek mentén élnek 

Széleslábú szitakötő nőstény