Kiskertem vendégei

Igaz, hogy december legvégén járunk, de a hőmérséklet a tavaszt idézi és ez az enyhe időjárás a madarakra és a növényekre is hatással van. Ha hiszitek ha nem ma a cinege "Nyit-ni-kék, Nyit-ni-kék"   kikeleti énekében volt szerencsém gyönyörködni, számomra is meglepő volt hallani így decemberben, hiszen a tavasz még messze jár.

Ebben az enyhe időben a kiskertem virágai is azt hiszik, hogy itt a tavasz, a kankalinom virágzik, a krókusz pedig szépen bújik kifelé a földből. A télből pedig még sok van hátra.

Virágzik a kankalinom így december végén. 

Ma nagy örömömre jó pár madárfajt sikerült megfigyelnem a kiskertemben.

Tengelic nagyon szereti a napraforgó csemegét.

Általában nagyobb csapatba verődve szoktak megjelenni az etetőmnél, ma csak egy példányt sikerült megfigyelnem, de ő sokáig elidőzött, úgyhogy készült róla egy pár fotó.

 

 A házi verébbel nagy egyetértésben falatoznak. 

 

Ma a

nagy fakopáncs is tiszteletét tette, ő a fa ágai között megbújva vagy a fenyő tetejéről figyelte az eseményeket.

 A fenyő tetején nézelődve.

Az első alkalommal sikerült a kertemben csízt megörökíteni.

Hazánkban leginkább téli vendégekként fordulnak elő.

Általában nagyobb csapatba verődve találkozhatunk velük.

Kis szénalepke / Coenonympha pamphilus

• a rovarok osztályának, lepkék rendjébe és a tarka lepkék családjába tartozó lepkefaj
• szárnyai felül sárgásbarnák
• a hátsó szárnyon a világosabb külső és a sötétebb belső rész között elmosódó fehéres folt látható
• a kis szénalepkének két, de olykor három nemzedéke is van egy évben

Megfigyelése:

• réteken, erdei tisztásokon, szántóföldek szélén, kertekben és parkokban is találkozhatunk velük
• különösen a napfényes területeket kedvelik
• hazánk egész területén megfigyelhető lepkefaj

Kiskertem vendégei

Szajkó, népies nevén Mátyás madár.

Hétköznap reggelente szinte órát lehetne állítani hozzájuk amikor megjelennek a kiskertemben, sajnos idő híján csak egy-két pillantást tudok rájuk vetni, de a múlt hétvégén sikerült lencsevégre kapnom őket. Általában ketten-hárman jelennek meg az etetőmnél, ilyenkor a cinegék és a kisebb madarak elreppenek és átadják a helyüket a nagyobb vendégeknek. Sokáig nem időznek, csipegetnek egy kicsit a napraforgómagból vagy az almából és már repülnek is tovább.

Zöldike / Carduelis chloris

Ismertető jelei:

• a verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó madárfaj
• mérete: 15 cm. hosszú
• szárnyfesztávolsága: 24-28 cm.
• testtömege: 80-100 gramm

Megjelenése:

Tollazata:

•  a magevőkre jellemző kúpos csőre halvány színű

Hím:

• a kifejlett hím színe élénkzöld - nevét is a színéről kapta
• szárnytükre és a faroktő élénksárga színű

Tojó:

• a tojók színezete tompább mint a hímeké, szürkés színezetű
• szárnytükre és a faroktő élénksárga színű

Hangja:

• hívó hangja "jíkk-gyíkk"
• éneke elnyújtott "gyürrürürü-gürrürrü" csicsergés
• fa tetején adja elő énekszámait vagy röptében dalol
• a költési időszakban éneke "dzöii", ezt a madarászok zsírozásnak nevezik

Előfordulása:

• a hideg északi részeket leszámítva egész Európában, Ázsia egy részén és Észak-Afrikában is fészkel

Élőhelye:

• hazánk egész területén gyakori madárfaj
• a Duna és a déli országhatár mentén a legsűrűbb az állománya
• kertekben, parkokban, lombos és tűlevelű erdőkben, ligetes erdőkben a leggyakoribb
• az ember közelségét jól viseli

Pihengető fiatal zöldike

Szaporodása:

• fészkét tűlevelű fákon, bokrokon vagy gömbkoronájú parkfákon építi meg, a lombkorona sűrű, zárt belsejében
• a fűből, finom gyökerekből és mohából készített fészkét apró tollakkal és pihékkel béleli ki
• évente általában két fészekaljat nevelnek fel
• fészekalja 5-6 tojásból áll
• a tojó egymást követő napokon rakja le a tojásait és a teljes fészekaljon kezd el kotlani
• a hím nem vesz részt a kotlásban , de eteti a tojót a kotlásideje alatt
• míg a tojó a tojásokon ül addig a hím a közelében énekel
• a fiókák 13-14 nap elteltével kelnek ki és 11-14 napos korukban hagyják el a biztonságot adó fészket
• az első időszakban még nem tudnak tökéletesen repülni, a madárszülők ez idő alatt a bokrokban és a talajon táplálják őket bogarakkal és hernyókkal

Táplálkozása:

• elsősorban gyommagvakkal táplálkozik, de szívesen fogyasztja az olajban gazdag terméseket is
• a nyári időszakban étlapján szerepelnek a a hernyók és az ormányos bogarak

Megfigyelése:

• nem tipikusan vonuló, inkább kóborló fajnak tekinthető
• a hazai egyedeink főleg a Balkán-félszigetre húzódnak
• hozzánk pedig a Cseh és Lengyelországból érkeznek egyedek
• a költési időszakban gyakran megfigyelhetjük fák tetején, miközben énekszámukat adják elő
• télen gyakori vendég az etetők környékén

Közönséges gyöngyházlepke / Issoria lathonia

Ismertető jelei :

• szárnyfesztávolsága 3, 5-4, 5 cm.
• szárnyának alapszíne narancssárga és barnás színezetű
• fonákján gyöngyházfényű foltok figyelhetőek meg

Életmódja :

• röpte igen gyors
• képes messzire elvándorolni
• évente két nemzedéke repül
• első nemzedéke április és június között, második pedig július és szeptember között figyelhető meg
• ha enyhe az időjárás, akár október végéig találkozunk velük

Megfigyelése :

• kedveli a száraz, kopár területeket
• gyakran megfigyelhetjük napsütötte, virágos réteken
• a délutáni órákban szívesen pihenget napsütötte utak mentén, szétnyitott szárnyakkal

Téli erdő rejtett kincsei

Szürke, ködös idő van odakinn, hónak sajnos semmi nyoma. Az erdő mélyén bandukolva mégis rengeteg apró csoda rejlik, a sűrű köd alatt zúzmara díszíti a tájat, mindent beborítva. A fák ágai, az apró fűszálak, az elszáradt falevelek és még a pókhálók is gyönyörű fehér ruhát öltöttek. 

A fenyőfa tűleveleit is beborította zúzmara.

Még a vékonyka pókháló is zúzmararuhában tündököl.

A csipkebogyó is díszesebb  lett.

Az elszáradt falevél is téli ruhát öltött.

Minden növény téli ruhában pompázik.

Nagy tűzlepke / Lycaena dispar rutila

• a nagy tűzlepke a lepkék rendjéhez, ezen belül a valódi lepkék alrendjéhez és a boglárkalepke félék családjához tartozó lepkefaj
•  mérete: 26-42 mm
• a hátulsó szárnyakon fekete szegély figyelhető meg
• fonákjuk világos kékesszürke
• a nőstény sötétebb színű
• elülső szárnyai egy-egy fekete pont látható
• egy évben két nemzedéke repül

Megfigyelése:

• hazánkban elterjedt lepkefaj
• főleg vízparti, nedves területeken figyelhetjük meg

Advent

Ágh Tihamér: 

Adventkor

Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek,
a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul
és ahogy megvirrad, be is alkonyul...
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodródozó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
boldog Jézus-várás...

Tengelic / Carduelis carduelis

Ismertetőjelei: 

• a verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó madár 
• mérete: 11-13 cm

Hangja:

• a tengelic kitűnő énekes madár
• éneke dallamos, gyors egymást követő trillázó hangokból áll 

 Megjelenése:

Tollazata:

• egzotikus madarakéra emlékeztető színes tollazata révén az egyik legszínesebb madarunk 
• a hím és a tojó színezete szinte alapján szinte megkülönböztethetetlen egymástól 
• háta világos barna hasa és begye világos drapp színezetű 
• világos színű csőrét vörös kör fogja körbe
• orcái fehérek 
• a fejtető és a nyak fekete színű 
• a fekete szárnyat széles élénksárga sáv díszíti 
• röptében a dekoratív szárny mellett, a fekete fehér villás farok is igen szembetűnő
• a fiatal madarak tollazata sokkal halványabb színezetű
• végső kinézetük az első éves kor végére alakul ki 

Élőhelye:

• ligetek, erdőszélek, bokros rétek, parlagon maradt földterületek, ahol sokféle vadon élő növény megtalálható, ott biztosan a tengelic is megtelepszik 
• szívesen élnek nagyobb vasúti területeken és a városokat sem kerülik el, ha elegendő táplálékhoz tudnak jutni 

Szaporodása:

• a tavasz beköszöntével, amikor a fészeképítés megkezdődik, tengelic hím folyamatosan őrző szemeivel figyeli szíve választottját, ebben az időszakban mindig együtt lehet látni a párokat  
• magas fák tetején nagy gondossággal készíti el fészkét 
• a fészket fűcsomókból, gyökerekből állítja össze, mely szinte tökéletes csésze alakra van formázva 
• a fészket a tojó építi, a hím pedig csengő dalával a revírjét védelmezi 
• évente két - három fészekaljat is felnevelnek 
• a tojó 4-6 tojást rak, amit 12 nap alatt költ ki 
• a kikelés után a fiókák három hetes korukban repülnek ki a biztonságot adó fészekből 

Táplálkozása:

• legfőbb tápláléka a magvak szinte 152 fajta növény magját fogyasztja el, nem igen válogatva közöttük 
• nagy kedvence a kóró 
• a költési időszakban a rovarokat is elfogyasztja, a fiókáit is ezzel táplálja 

Életmódja:

• társaság kedvelő madár a költési idő kivételével szeret nagyobb csapatokba verődni 
• gyakran rokon fajaival, a pintyfélékkel is lehet együtt látni 

Megfigyelése:

• hazánkban állandó madár, az egész évet nálunk költi 
• nagy esélyünk inkább télen van rá, hogy megfigyeljük 
• a téli etetőknél igen gyakori vendégnek számítanak, olykor nagyobb csapatba verődve megszállva a kihelyezett eleséget

Kékcinege / Cyanistes caeruleus

Ismertető jelei:

• verébalakúak rendjébe és a cinegefélék családjába tartozó madár 
• mérete: 11-12 cm.  
• szárnyfesztávolsága: 15-20 cm. 

Hangja:

•  trillázó énekét már akár februártól hallhatjuk és megfigyelhetjük 
• csattogó hanggal figyelmezteti fajtársait, ha ellenség közeledik vagy ha más madarakat akar elűzni 

Megjelenése:

Tollazata:

• a kék cinegét könnyű megismerni kék fejfedőjéről 
• fehér pofácskáját fekete keret szegélyezi 
• világossárga mellényét fekete folt díszíti 
• háta szürkészöld 
• szárnya és farka kék színű 
• kék szárnyában fehér szárnyfoltok figyelhetőek meg 
• a hímek és a tojók tollazata nagyon hasonló, az eltérés csak annyi, hogy a tojók és a fiatal madarak színe halványabb 

Élőhelye:

• parkokban, kertekben és erdőszéleken telepszik meg 
• kedveli a bokros területeket 

Szaporodása:

• kora tavasszal kezdenek neki fészkük megépítésének, melyet általában faodúban vagy mesterséges odúban készítenek el 
• csésze alakú fészkük száraz fűből, mohából, levelekből, szőrszálakból és tollakból áll 
• gyakran két fészekaljat is felnevelnek 
• a hím madár a két hetes költési idő alatt eteti a párját 
• a fiókák két hét alatt kelnek ki a tojásokból,  a kikelt kismadarak nevelésében mind a két szülő részt vesz 
• szinte megállás nélkül hordják a táplálékot a fiókáknak, mely ízeltlábúakból áll  

Táplálkozása:

• a meleg időszakban táplálékának nagy része rovarokból áll 
• az ősz beköszöntével inkább gyümölcsök, bogyók, rügyek és magvak kerülnek az étlapjára 
• télen gyakori vendég az etetőknél, ahol előszeretettel elfogyasztja a napraforgót, az összetört földimogyorót, a magkeveréket, az almát a faggyút, de kedveli csipegetni a cinkegolyót is 

Életmódja:

• vidám lényével és csinos kis külsejével igen közkedvelt madárfaj 
• kertbarátok körében közkedveltségét még annak is köszönheti, hogy lelkes rovarfogyasztó és a kertünkben található hívatlan kártevőket jelentősen megtizedeli 
• a kékcinege élénk eszével és ügyességével a többi madárfajnak nehéz felvennie a versenyt 
• bár apró termetű és könnyű kismadár mégis a nála nagyobb madarakkal, pintyekkel vagy széncinegékkel is felveszi a harcot egy-egy jobb falatért 

Megfigyelése:

• a kék cinege szinte mindenütt jelen van és fennmaradása sehol sem veszélyeztetett 
• hazánkban egész évben megfigyelhető - ha mesterséges odúkat helyezünk ki a költési és nevelési időszakot is végig tudjuk kísérni, sőt ezzel elősegíthetjük a faj további terjedését - télen az etetőket szívesen látogatja és a tápláléka elfogyasztása közben is megfigyelhetjük

Közönséges szénalepke / Coenonympha glycerion

Közönséges szénalepke

• a rovarok osztályának, lepkék rendjéhez és a tarka lepkék családjához tartozó lepkefaj
• hátsó szárnyának fonákján szürkésbarna, változó számú, fehér gyűrűs szemfolt figyelhető meg
• a hátsó szárny szemfoltjai kevésbé szembetűnőek
• a hím és a nőstény színezete eltérő, a hím felül sötétbarna, a nőstény pedig sárgásbarna
•  a szemfoltok mindkét nemnél megfigyelhetőek

Megfigyelése:

• száraz, füves területeken találkozhatunk velük
• erdőszélen, réten már jó párszor sikerült megfigyelnem őket

Tőkés réce vagy vadkacsa / Anas platyrhynchos

Ismertető jelei:

• madarak osztályának lúdalakúak rendjébe és récefélék családjába tartozó faj
• mérete: 50-65 cm. a testhossza
• szárnyfesztávolsága: 81-98 cm.
• testtömege: 750-1450 gramm, a tojó mintegy negyedével könnyebb, mint a hím

Megjelenése:

Gácsér / hím:
Szeptembertől májusig viseli ezt a díszes tollazatot.

• csőre zöldessárga
• feje csillogó zöld színű
• nyakán fehér gallért visel
• mellrésze gesztenyebarna 
• oldala és hasa világosszürke színezetű
• testének felső része a nyak tövétől a hát középső részééig, valamint a szárnyai külső felülete barnásszürke színű
• a hát közepétől kezdődően kékesfekete teljesen a farokig, melynek oldalsó szegélyét fehér színű tollak alkotják
• a farok közepén 3-4 szál fekete ún. gácsértoll található
• a szárnyak belső oldala sárgásfehér színűek 
•  vízhártyás lába narancssárga színű 

Nyári tollazata:

• sokkal szolidabb a nyáron viselt tollazata
• szárnya és faroktollai nagyjából megtartják eredeti színüket
• a testük többi része viszont szürkésbarna alapszínt ölt, amelyeket kisebb-nagyobb foltok díszítenek
• fehér gallérja a nyakáról eltűnik
• a fején viszont megjelenik a a tojóéhoz hasonló szemcsík és a fekete fejtető

Tojó:

• csőre sárgásbarna, lilásfekete foltokkal
• a tojó tollazata tipikus rejtőzködő színezetű, ez azt a célt szolgálja, hogy a fészken ülő madár beleolvadjon a környezetébe és rejtőzködni tudjon az ellenségei elől
• teljes tollazat barnás színezetű, melyet itt-ott fekete pöttyök és foltok tarkítanak
• az apró pöttyök elhelyezkedése a fejen a legsűrűbb, a test hátsó része felé egyre nagyobb foltokká növekednek
• a szem környékén megfigyelhető egy fekete sáv az ún. szemcsík
• szárnya kívülről barnásszürke, belső része pedig sárgásfehér
• a szárny külső részén, középtájon, csillogó kék szárnytükör van, melyet mindkét oldalon fehér vonal szegélyez, ezt a kék szárnytükröt a gácsérok is viselik 
• vízhártyás lába narancssárga színű  

Kiskacsák:

• a csőrük és a lábuk lilásfekete
• alapszínük zöldessárga
• pehelytollazatukat kéthetes korukig őrzik meg, ezt követően fokozatosan alakul ki végső színezetük
• hátuk, fejük teteje fekete
• anyjukhoz hasonlóan szemcsíkot viselnek
• a kiskacsák tollazata anyjuk tollazatának tökéletes mása
• ez a tollazat remekül elrejti őket a nádasban a vízinövények árnyékos sűrűjében
• a tojók tollazata már nem változik sokat 
• a gácsérok nyár végére, ősz elejére érik el végső színezetüket

Előfordulása:

• egész Európában, Ázsia és Észak-Amerika jelentős részén elterjedt madárfaj
• a Kárpát-medencében a legelterjedtebb récefaj

Táplálkozása:

• tápláléka igen változatos
• főként magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyaszt

Életmódja:

• vadon élő vízimadár
• a vízhez ragaszkodó életet élnek
• táplálékszerzés közben nem tudnak a víz alá merülni, ezért a hátsó része kiemelkedik a vízből

Élőhelye:

• minden vizes területen megtalálható
• mocsárban, tavaknál, víztározóknál, folyók ártereiben és folyók holtágainál
• sokszor megjelenik víztől távolabb eső részeken is
• kerüli a gyors folyású folyókat

Szaporodása:

• az ivarérettséget egy éves korukban éri el
• március elején kezdenek hozzá a fészkeléshez
• fészkük nádszegélyeken, erdős szigeteken, nedves réteken, nagyobb madarak elhagyott fészkeiben, sőt gabonaföldeken is  megtalálhatóak
• a fészek helyét a gácsér választja ki, viszont a fészek elkészítése a tojó feladata
• a fészket főként növényi részekből készíti el és puha pehelytollakkal béleli ki
• a tojásokat a tojó naponta rakja 
• 9-13 tojásból áll egy fészekalj
• amikor az összes tojást lerakta akkor kezdi meg a kotlást, a kotlás megkezdéséig puha pihetollakkal takarja be a tojásokat
• 28 nap elteltével kelnek ki a fiókák
• a gácsér rendszerint elhagyja a párját a kotlási időszak alatt és más gácsércsapatokhoz csatlakozik
• a tojó a fiókákat a sűrű növényzetbe tereli, csak alkonyatkor merészkednek nyílt vízfelületre
• 50-60 napos korukra válnak röpképessé a fiókák és ezzel egy időre tehető az önállóvá válásuk is

Megfigyelése:

• a hazánkban fészkelő példányok az enyhe teleken áttelelnek
• így egész évben megfigyelhetőek
• találkozhatunk velük egy-egy tóparti séta alkalmával
• szinte egész közelről megfigyelhetjük őket, hiszen nagyon barátságosak
• kedveskedhetünk nekik egy kis kukoricával vagy kenyérrel 

Széncinege / Parus major

Ismertető jelei:

• a verébalakúak rendjébe és a cinegefélék családjába tartozó madár
• mérete: 14 cm hosszú
• szárnyfesztávolsága: 22 cm
• átlagos tömege 14-22 gramm közötti, a hímek nagyobb tömegűek

Megjelenése:

Tollazata:

• igazi színpompás kismadár
• csőre, feje teteje és torokfoltja fekete
• arcocskája fehér színű
• a torok feketéje a sárga has közepén egészen a farokrészig folytatódik
• a hímeknél a lábak között ez a fekete sáv jelentősen kiszélesedik
• a hát zöldes színezetű
• sötétebb színű szárnyon fehér sáv fut végig

Hangja:

• akár már februártól megfigyelhetjük trillázó énekét
• "nyitnikék" és "ti-cső" kiáltásairól megismerhetjük

Előfordulása:

• alapvetően eurázsiai madárfaj
• szinte egész Európában megtalálható
• egyedül a különösen hideg és sivatagos övezeteket kerüli

Megtalálható még: a mediterrán Észak- Afrikában, a Közel- Kelet kevésbé száraz területein, Ázsiában Oroszországtól Japánig, Kínától Indiáig hatalmas területeken élnek.


Élőhelye:

• hazánkban az Északi-középhegységben és a Dél-Dunántúlon a legsűrűbb az állománya az Alföld délkeleti részén pedig a legritkább
• parkokban, kertekben és erdőszéleken települnek meg

Szaporodása:

• a széncinege erdők, parkok fáiban található odúkban készíti el fészkét, de előszeretettel veszi igénybe a kihelyezett mesterséges fészekodúkat is
• fészke gyökerekből, fűszálakból és mohából áll
• a belsejét fűszálakkal béleli ki és teszi még puhábbá a kis utódoknak
• a fészke környezetét énekével védi a betolakodóktól
• a madárszülők évente két fészekaljat nevelnem fel, egyet tavasszal, egyet pedig nyáron
• egy fészekalj 6 vagy akár 12 tojásból is állhat
• a fiókák két hét alatt kelnek ki a tojásokból
• a költésben és a nevelésben mind a két madárszülő szerepet vállal
• a szülők fáradtságot nem ismerve szinte megállás nélkül hordják a táplálékot a kicsiknek, mely jórészt hernyókból és apró ízeltlábúakból áll
• a kis cinkék 20-22 napos korukban hagyják el a biztonságot adó fészket

Táplálkozása:

• nyáron szinte kizárólag ízeltlábúakkal táplálkoznak
• az ősz beköszöntével inkább gyümölcsöket, magvakat és csonthéjasokat fogyasztanak

Ősz

Kányádi Sándor: November

Nyugaton, keleten
vörös az ég alja.
Régről nem kelepel
kéményen a gólya.

Csóka- s varjúsereg
lepi el a fákat,
véget a szél se vet
a nagy csárogásnak.

Pedig fúj, ahogyan
fújni tud november,
birkózik a csupasz
hegyekkel, vizekkel.

Bömböl a szél, süvölt,
dühében már jajgat:
túlcsárogják dühét
a csókák és a varjak. 

Sokan azt gondolják így november derekán már csak a kopasz fákat, a talajt eltakaró avart láthatjuk egy erdei séta folyamán, de ez nem így van. Ha nyitott szemmel és füllel  járjuk az erdőt akkor rá kell ébrednünk, hogy ilyenkor sem kopár és kihalt az erdő, sőt számtalan csodát rejt ami csak arra vár, hogy meglássuk és felfedezzük.  

Őszapó

Ilyenkor ősszel nagyobb csoportokat alkotnak, nem lehet őket nem meghallani.

Széncinege

Kék cinege 

Akrobatikus ügyességgel szerzi meg táplálékát.

Gomba

Sűrű avarból előbukkanó gomba.

Harangvirág

Az avar sem állhatja útját, ha tündökölni akar.

Erdei szegfű

A barna falevelek között szemet gyönyörködtető látványt nyújt.