Ismertető jelei:
- a verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó madárfaj
- mérete: 15 cm. hosszú
- szárnyfesztávolsága: 24-28 cm.
- testtömege: 80-100 gramm
Megjelenése:
Tollazata:
- a magevőkre jellemző kúpos csőre halvány színű
- a kifejlett hím színe élénkzöld - nevét is a színéről kapta
- szárnytükre és a faroktő élénksárga színű
- a tojók színezete tompább mint a hímeké, szürkés színezetű
- szárnytükre és a faroktő élénksárga színű
- hívó hangja "jíkk-gyíkk"
- éneke elnyújtott "gyürrürürü-gürrürrü" csicsergés
- fa tetején adja elő énekszámait vagy röptében dalol
- a költési időszakban éneke "dzöii", ezt a madarászok zsírozásnak nevezik
Előfordulása:
- a hideg északi részeket leszámítva egész Európában, Ázsia egy részén és Észak-Afrikában is fészkel
Élőhelye:
- hazánk egész területén gyakori madárfaj
- a Duna és a déli országhatár mentén a legsűrűbb az állománya
- kertekben, parkokban, lombos és tűlevelű erdőkben, ligetes erdőkben a leggyakoribb
- az ember közelségét jól viseli
Pihengető fiatal zöldike
Szaporodása:
- fészkét tűlevelű fákon, bokrokon vagy gömbkoronájú parkfákon építi meg, a lombkorona sűrű, zárt belsejében
- a fűből, finom gyökerekből és mohából készített fészkét apró tollakkal és pihékkel béleli ki
- évente általában két fészekaljat nevelnek fel
- fészekalja 5-6 tojásból áll
- a tojó egymást követő napokon rakja le a tojásait és a teljes fészekaljon kezd el kotlani
- a hím nem vesz részt a kotlásban , de eteti a tojót a kotlásideje alatt
- míg a tojó a tojásokon ül addig a hím a közelében énekel
- a fiókák 13-14 nap elteltével kelnek ki és 11-14 napos korukban hagyják el a biztonságot adó fészket
- az első időszakban még nem tudnak tökéletesen repülni, a madárszülők ez idő alatt a bokrokban és a talajon táplálják őket bogarakkal és hernyókkal
Táplálkozása:
- elsősorban gyommagvakkal táplálkozik, de szívesen fogyasztja az olajban gazdag terméseket is
- a nyári időszakban étlapján szerepelnek a a hernyók és az ormányos bogarak
Megfigyelése:
- nem tipikusan vonuló, inkább kóborló fajnak tekinthető
- a hazai egyedeink főleg a Balkán-félszigetre húzódnak
- hozzánk pedig a Cseh és Lengyelországból érkeznek egyedek
- a költési időszakban gyakran megfigyelhetjük fák tetején, miközben énekszámukat adják elő
- télen gyakori vendég az etetők környékén
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése