Gondolataim a természetről.

 Tanulj meg örvendeni a természet kincseinek, azoknak a kincseknek melyekkel nap, mint nap találkozol és lehet úgy mész el mellettük, hogy észre sem veszed őket, pedig ők ott vannak. Ott lapulnak a fűszálak között, széttárt szárnyaikkal a virágok szirmain pihengetnek és gyönyörű éneküket a szellő repíti feléd. Neveld rá a szemed és a füled, hogy meglásd és meghalld ezeket a kincseket, hagyd, hogy boldogságot lopjanak a szívedbe!
Miskolczi Timi

Kóbor ékesboglárka / Cupido argiades

Megjelenése:

• az első nemzedék példányai 20-23 mm
• a második és harmadik nemzedék példányai 23-27 mm

Nőstény:

• a szárnyak színezete barnásfekete
• a szárnyak közepén kékes pikkelyek is megfigyelhetőek
• a szárnyak fonákja világos fehére szürke színű

Hím:

• a szárnyak színezete ibolyakék. melyeket fekete szegély ölel körbe

Elterjedése:

• egész Eurázsiában elterjedt lepkefaj

 Szaporodása:

• évente három nemzedéke repül
• az első április - május nemzedék példányai a legkisebbek
• a második nemzedék június - július, míg a harmadik július - szeptemberben repül

Megfigyelése:

• réteken, kaszálókon, útszéleken találkozhatunk velük
• hazánkban mindenhol elterjedt
• áprilistól akár október elejéig megfigyelhetjük

Füvek népe.

Ma délelőtt a kis tisztás egyre zöldebb füvének lakóit figyelgettem. A Tavaszi bársonylegyek (Bibio marci) szabály szerűen elleptek mindent, több százan lehettek. A meleg időjárásnak köszönhetően a sáska lárvák és az aprócska szöcskék boldogan ugráltak, a Közönséges lágybogarak (Cantharis fusca) és a Skorpiólegyek (Panorpa communis) a fűszálakon egyensúlyozva süteték magukat. Lepkékből sem volt hiány, megfigyeltem Pókhálóslepkét (Araschnia levana), Rácsos rétiaraszolót (Chiasmia clathrata), C-betűs lepkét (Polygonia c-album) és Hajnalpírlepkét (Anthocharis cardamines).

Gondolataim a természetről.

Megszoktál-e állni és megcsodálni a világot, mely körbeölel Téged, azt a sok kincset, melyeket feltár előtted? Az ezernyi színben pompázó rétet, a virágokat melyeknek illata elcsábít Téged? Az erdőt, a hűsítő, árnyékot adó fákat, melynek lakói mind Terád várnak? A hatalmas tavat, annak fodrozódó vizét, a madarakat, melyeknek gyöngyöző énekét feléd repíti a szél? A nap sugaraiban úszó tájat, a csillagfényes éjszakákat? Az üde zöld füvet és annak népét, melyeknek muzsikája örökké szívedben él? Szoktad-e hagyni, hogy ez a sok csoda elvarázsoljon Téged, nem rohanni csak megállni és tiszta szívvel átélni, amit Neked tartogat a természet?

Miskolczi Timi

Madárodúm első lakói.

Mint előző bejegyzésemben olvashattátok elkezdődött Széncinegéknél a családalapítás ideje.

Napról napra figyelemmel követem a kertemet látogató madarak életét és már nagyon vártam ezeket a pillanatokat, amikor birtokba veszik az odúimat, tollas kis barátaim.

Tavasz van, mely a madaraknál a fészekrakásról és a családalapításról szól és, hogy ennek picit én is részese lehetek nagyon nagy öröm a számomra.

Az új odúmnak, a természetnek hála nem kellett sokáig üresen, lakó nélkül állnia, ugyanis a napokban már nagy volt az odúszemle. Először egy Széncinege tojót láttam napjában többször is, hogy nagyon vizsgálgatja és csőrével a röpnyílást alakítgatja. Két napja pedig a kihelyezett fészekanyagokat csőrében, eleinte még ügyetlenül hordta be az odú belsejébe. Felmerült bennem, hogy ezen Széncinege nem e az első utódainak fog életet adni, mert eleinte esetlenül, többször kiejtve aprócska csőréből a mohát közelítette meg a odú bejáratát, de ahogy teltek az órák és egyre többször fordult puha bélelőanyagokkal a csőrében úgy lett egyre ügyesebb. Második nap láttam először, hogy a párja a hím is megérkezett és ettől a perctől fogva, mindkét leendő szülő részese lett a puha és kényelmes fészek elkészítésének. A pár megosztozik a munkában és felváltva hordják a puha mohákat, a meleg szőröket és a fűszálakat, melyből kényelmes otthont varázsolnak a fiókáiknak. Azonban nem csak építkeznek, hanem védelmezik is a kiválasztott odújukat. Ha egy madár legyen az akár egy meggyvágó is az odú környékére téved, bátran szembeszállnak vele, addig amíg el nem hagyja a kis fájukat, amin a most már nyugodtan leírhatom, otthonuk áll.

Ha természet is úgy akarja nagyon sok megfigyelési élménnyel fogok gazdagodni költési idejük folyamán, amit természetesen Veletek is meg fogok osztani, hogy Ti is részesei legyetek és egy picit átélhessétek ezen csodálatos időszakot, melyekkel a természet ajándékoz meg minket.

Réti boglárka / Ranunculus acris

Megjelenése:

• magassága 20 - 100 cm 
• élénksárga virágai 5 sziromból állnak 
• a virágok nagysága 2, 5 cm nagyságúak 

Előfordulása:

• kedveli a nyirkos, üde réteket és erdőszéleket 
• virágzási ideje április - május 

Megfigyelése:

• üde réteken, legelőkön és erdőszéleken találkozhatunk vele 
• élénksárga virágai igen feltűnőek 

Fontos róla tudni, hogy a benne található méreganyag miatt erős ízű, ezért a legelő állatok nem eszik meg.

Gondolataim a temészetről.

"Neveld rá a szemed, hogy meglásd a természet kincseit, tanítsd meg a füled, hogy meghalld hangjait, végy egy nagy levegőt, hogy megérezd illatait. Ha ezeket megteszed, egy teljesen új világ kapuja nyílik meg előtted. Egy olyan világé, mely telis-tele van színekkel és szépségekkel, csodálatos énekekkel és dallamokkal, finom, az orrodat csiklandozó illatokkal. Biztosíthatlak róla, ha egyszer belépsz a természet kapuján, akkor fogod megérezni azt, hogy most élsz igazán."

Miskolczi Timi

Farkasboroszlán / Daphne mezereum

 Megjelenése:

• magassága: 40-110 cm
• cserje, melynek levelei az ágak végein nőnek
• rózsaszín virágai négy sziromból állnak
• a virágok közvetlenül az ágakon nyílnak
• termése erős piros színű, mely mérgező

 Élőhelye:

• egész Európában elterjedt növény
• kedveli a dús aljnövényzetű erdőket

Életmódja:

• tavaszi virág
• virágzási ideje március - április 
• lombfakadás előtt virágzik

Megfigyelése:

• erdőkben találkozhatunk velük, ahol dús az aljnövényzet
• akár az erdőhatár felett is elterjedtek 

 

Fészekrakás.

Ízig vérig tavasz van és ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy tollas kis barátaink nekiláttak a fészkük megépítésének, melyben az utódaik biztonságos felnevelésről gondoskodni tudnak.

Tavaly ősszel, a régi mesterséges odúim mellé egy ujjat is kihelyeztem, hogy minél több madár, lakó és fészkelőhelyet találhasson magának a kiskertemben. 

A mögöttem álló téli etetési időszak nagyon sok madárfajt vonzott az etetőimhez és megfigyelésem szerint a táplálékukat itt elfogyasztó madárkák éjszakázásra is a kihelyezett odúimat választották. Mire beköszöntött a tavaszi fészekrakás ideje addigra megszokták a kihelyezett kis fészkelő helyeket és így, ha megfelelőnek és biztonságosnak ítélik, akkor leendő utódaikat is itt nevelik majd fel. Amennyire csak tőlem telhet próbálom minél madárbaráttá alakítani a kertemet és a szükségleteiket biztosítani, hogy a költési idő végén minél több boldogan csicsergő, felcseperedett fióka hagyja majd el a biztonságot adó fészküket.

Fontos, hogy a tiszta friss víz folyamatosan rendelkezésükre álljon, az odú biztonságos helyen legyen, hogy semmilyen ragadozó, mely az utódok és a szülők életét veszélyeztetné ne férhessen hozzájuk és legyen kellő táplálék rovarok, bogarak, melyekkel majd az fiókákat táplálni fogják, hogy szép nagyra és erősre cseperedjenek. Ha ezek biztosítottak akkor már egy nagyon nagy lépéssel közelebb kerültek a sikeres költéshez, mi pedig ahhoz, hogy a mi odúnkat válasszák ehhez a csodálatos, életüket meghatározó eseményhez. 

Persze még vannak apró praktikák melyekkel, akár a fészekrakásukat is segíteni tudjuk. Ilyen például a fészekanyag kihelyezése. Én száraz füvet, puha mohát és kutyaszőrt gyűjtögettem, mellyel még puhábbá tudják varázsolni a fészekalját. A madarak ügyesen észrevették és éltek a segítségemmel, mert a kihelyezett anyag gyorsan el is fogyott. Ezen tettünkkel, mely nekünk nem jelent szerintem nagy fáradtságot, sokat segíthetünk, hiszen ők energiát spórolhatnak vele és testi épségüket sem kell veszélyeztetniük, miközben a talajon kutatnak megfelelő anyag után, mert ilyenkor könnyebb prédát jelentenek a ragadozóknak. Persze ettől függetlenül megteszik, de a mi segítségünkkel biztonságosabb helyről gyűjthetik össze a számukra megfelelő anyagot, hogy fészkük otthonos és alkalmas legyen az utódaik fogadására.

Ha a természet is velem és ki tollas barátaimmal van akkor sok szép pillanatot tudok majd Veletek megosztani, hiszen eddigi megfigyeléseim szerint, két odúmnak is lesznek lakói, de még akkor is marad három kiadó kislakás, melybe még költözhetnek fészekrakók, remélem így lesz. 

Az új odúmban egy Széncinegepár kezdte meg közös életét, melyről a következő bejegyzésemben mesélek Nektek.

Gondolataim a természetről.

"Az erdő ösvényére érve, mintha egy teljesen más világba cseppennél, egy olyan világba, melybe megnyugvást és szívedet melengető boldogságot találsz, érezted már? Ahol szemed elé annyi gyönyörűség tárul, hogy azt sem tudod hová kapd a fejed, láttad már? És ahol annyi kedves dallam suhan a fák között, hallottad már? Bátran nyisd ki a szemed és a füled, csodálkozz rá ezekre a természet nyújtotta kincsekre, hagyd, hogy szívedbe megnyugvás költözzön és akkor érezni, látni és hallani fogod a természet minden egyes lüktetését, megtalálva a tökéletes lelki békédet, melyet senki el nem vehet Tőled!"

Miskolczi Timi

Kiskertem húsvét reggeli ébredése.

A mai napon megengedhettem magamnak, hogy a kora reggeli óráimat azzal töltsem, hogy megfigyelem a kiskertem ébredését. Április 6-át írunk, de az időjárás nem kényeztet el minket az ilyenkor megszokott, langyos tavaszias idővel. A mai reggelen is 0 fok környékén volt a hőmérséklet és a lassanként zöldellő fűszálakat fehér dér borította be.

Ebben a bejegyzésemben meg szeretném veletek osztani, hogy ezen a húsvéti reggelen, hogyan telt meg percről-percre élettel a kiskertem.

05:52

A még lassan világosodó kertemben, elsőként szokott kis vendégeim, a mókuspár tette tiszteletét. Már ebben a korai időpontban elég elevenek voltak és egymást kergették, de korántsem annyira belemélyülten, mint az elmúlt napokban, gyakran megálltak és csak egymást követve sétáltak a fa törzsén.

06:03
Első madárvendégem a Közép fakopáncs volt, aki éhes gyomorral neki is látott a tepertő csipegetésének.

06:09
Zöldikék is megjelentek és nagy kergetőzést csaptak a még csupasz fák ágai között.

06:10

Ahogy az ajtó előtt ücsörögtem egy aprócska állat jent meg előttem, rám pillantott és hihetetlen gyorsasággal a madárházam felé vette az irányt. Ősszel itt egy rejtekhelyet vettem észre és ma reggel fény derült rá, hogy ki is a kis lakója. A téli időszakban téli álmot alvó Nagy pele, akinek már nem ismeretlen a kertem, hiszen tavaly nyáron is itt tartózkodott, csak akkor a madárodút  bérelte ki lakhelyéül. Mivel a saját szememmel nyertem róla bizonyságot, kijelenthetem, hogy a Nagy pele téli álmának vége és megkezdte nappal pihenő, éjjel pedig aktív életét.

06:12

A felkelő, nap az égboltot díszítő felhőpamacsokat csodálatos rózsaszínre festette.

06:15

A mókusok fáradhatatlanok még mindig csak egymással vannak elfoglalva.

6:18

Véget ért a mókus móka, itt az ideje a reggelinek. Először a  tepertőt választotta, hogy azzal tömje meg a hasát, de legelőször kivett egy jókora darabot és ilyet még soha nem láttam, odavitte a társának, majd visszatért az élelemhez és tovább folytatta a lakmározást.

06:20
A Széncinegék is megjelentek az etetőmnél és nekifogtak a tepertő és a napraforgómag csipegetésének.

06:23
A napsugarak egyre világosabbá varázsolták a kertemet.

06:27

Megérkeztek a Szajkók is, először csak egy, majd pár perc múlva még három példány követte őt. Ilyenkor ők az etetőm urai, a többi madár tiszteletteljesen félrevonul és várnak a sorukra. 

6:29

Azt alma a feketerigó nagy kedvence, a mai reggelen is ebből falatozott.

06:31

Négy Meggyvágó hím és három tojó is nekifogott a reggelinek, ők a napraforgómagot szeretik, melyet vaskos, erős csőrükkel könnyedén és nagyon ügyesen megtörnek. A hímek ma reggel is nagyon nagy vitákba bonyolódtak egymással.

06:36

A mókus önfeledt falatozásának a Szajkó vetett véget, de nem sokáig időzött a tepertőn,  hanem inkább az almacsemegét választotta.

06:37
A Nagy fakopáncs ma reggel ismét párjával érkezett, először a hím, majd a tojó fogyasztotta el a reggelijét.

06:42
Megérkeztek a tengelicek, ketten voltak, gondolom egy pár lehetett. Megkülönböztetni nagyon nehéz, sőt szabad szemmel nem is lehet, mert mindkét nem teljesen egyforma tollruhát visel.

06:43
A Barátcinegék is tiszteletüket tették.

06:45
A mókus, ma reggel nagyon éhes gyomorral ébredhetett, mert ismét a tepertőn függeszkedett.

06:50

A reggeli nap sugarai, a kertem mögötti fákat melengették az éjszakai hideg után, hogy a pattogó rügyek, hamar apró levelekké növekedjenek.

07:30
A mókus megunva a tepertőt, rábukkant a dióra, melyet a cseresznyefámon, éppen velem szemben el is fogyasztott.

07:32

A lepergett tepertődarabok számos madárnak adnak táplálékot, melyek a talajon fogyasztják el a csemegéjüket.

A Vörösbegy és a Barátposzáta, akit ma láttam először a kertemben, is ebből lakott jól a mai reggelen.

07:35
Az Erdei pintyek tojó és hím példányai a földre lepergett apróra őrölt kukorica darabkákat csipegetik fel.

07:40

A Barátposzáta mellett, a mai reggelen találkoztam először itt a kertben a Csilpcsalp füzikével, aki szintén az apró magvakat szedegette fel csőrével a talajról.

07:42

Mint több alkalommal, ma is megérkezett a Fakusz, de csak egyedül, társa nem kiérte el. A cseresznyefám törzsén menetelt felfelé férgek és bogarak után kutatva.

Ezzel az időponttal nem ért véget a madarak kertlátogatása, a hideg időnek köszönhetően, egész nap nagyon nagy volt a forgalom az etetőimnél. 

A kiskertemben négy helyen van kihelyezve táplálék a madárvendégeimnek, plusz a földön is szórok szét apró magokat, azoknak a tollas barátaimnak, akik a talajon táplálkoznak. Ezeknek a kihelyezett etetőknek és élelmeknek hála nagyon sok fajt sikerült a kertembe vonzanom. A táplálékért cserébe rengeteg szebbnél szebb pillanatot és megfigyelési élményt kapok tőlük viszonzásul.