Aki szemmel, és füllel követi az évszakok körforgását, az nagyon jól tudja, hogy tavasszal mennyi változás történik. Ahogy a kikelet megérkezik, nap nem telhet úgy el, hogy ne tartogatna a természet valamilyen kedves élményt. Ez a mai napon is így történt.
Ilyenkor tavasszal sorra érkeznek vissza hazákba a vonuló madaraink. Vannak fajok, akik már március legelején visszatérnek költőterületeikre, és megérkezésük után hamarosan revírt is foglalnak. Általában a hím egyedek érkeznek meg elsőként, és várják, hogy párjuk is csatlakozzon hozzájuk. Mire a tojók is hazatérnek, addigra a hímek magukra öltik színes nászruhájukat, és csodás előadásokkal kedveskednek szívük választottjának.
A természetnek hála a mai napon kettő, a költő területére visszatérő fajt sikerült megfigyelnem. Az egyik a hosszú farkáról, és szolid, fekete fehér mintázatú tollruhájáról, könnyen felismerhető barázdabillegető volt, aki a téli időszakot a Földközi-tenger medencéjénél, vagy Dél-Afrikában töltötte. Van amikor már február végén megfigyelhető, az egyike a leghamarabb visszatérő madarainknak. Leggyakrabban a talajon szaladgálva találkozhatunk velük, amint éppen táplálék után kutatnak, közben pedig hosszú farkukat sűrűn billegtetik.
A másik faj pedig nem más volt, mint a házi rozsdafarkú, akit éppen a munkahelyemen sikerült megfigyelnem, miközben rovarok után kutatott. Tavalyelőtt a tojó ide építette meg fészkét, melyben öt apró fióka látta meg a napvilágot, és cseperedett szép madárrá. A házi rozsdafarkúak, a nálunk hideg hónapokra elvonulnak a Földközi-tengerhez, és kora tavasszal, az elsők között térnek vissza hazánkba. Megfigyelések szerint azonban egyre több madár nem vállalja a vonulás veszélyeit, és itt a költő területeiken próbálják meg a telet átvészelni. Aki figyelemmel követi a bejegyzéseimet, az olvashatta, hogy december 28-án nekem is sikerült egy itthon maradt rozsdafarkúval találkoznom. Az elmúlt évek telei igen enyhék voltak, melyek kedveztek ezeknek a kis madaraknak, hogy könnyebben átvészelhessék, és túléljék ezeket a hónapokat.
Most, hogy már ők is szerencsésen hazatértek, nyissuk ki fülünket, és hallgassuk mikor kezdik meg tavaszi dalaikat énekelni.
