Varázslatos természet: Fehér gólya / Ciconia ciconia

2014. január 4., szombat

Ismertetőjelei:

a fehér gólya a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gólyafélék családjába tartozó madárfaj
testhossza: 110-120 cm.
magassága álló helyzetben: 110-125 cm.
szárnyfesztávolsága: 155-165 cm.
testtömege: 2200-4400 gramm

Tollazata:

Hangja:

a fehér gólya hangja könnyen felismerhető
csőrük csattogtatásával olyan hangot adnak ki mintha két botot ütnének össze, ezt a hangot kelepelésnek hívjuk

Előfordulása:

szinte egész Európában elterjedt madárfaj, kivéve Skandináviában, a Britt szigeteken és Olaszországban
Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában is megtalálható

Élőhelye:

élőhelyéül elsősorban sík és dombvidéki területeket választ
250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken szinte mindenhol előford
az ember közelségét nagyon jól tűri
fészkét is emberlakta környezetben készíti el
fontos számára, hogy fészkelőhelye közelében legyen vizes terület, hiszen a táplálékát nádas, mocsaras, vizes területen tudja megszerezni

Szaporodása:

a fehér gólyák 3-5 évesen érik el az ivarérettséget
a hím választja ki magának tojót, de nem alkotnak egész életükben egy párt
a fészküket a párok közösen építik meg és több éven át használják, minden évben a költés előtt felújítják
fákra, kéményekre, templomtornyokra, de leggyakrabban elektromos hálózat oszlopaira épít meg a fészküket
a fészek közel egy méter átmérőjű, melyet ágakból és gallyakból készítenek el
a belsejét szalmával, szénával és tollakkal bélelik ki
a költési időszakban a fészken belül puha anyagokból egy másik fészket alakítanak ki a fiókák számára
ezek az elkészült fészkek akár több száz kilót is nyomhatnak
gyakran megfigyelhetjük, hogy a gólyafészek oldalába verebek alakítanak ki maguknak fészkelőhelyeket
a fehér gólyák egy évben egy fészekaljat nevelnek fel
egy fészekalj 4-6 tojásból áll
a madárszülők felváltva kotlanak
a fiókák 28-30 nap elteltével kelnek ki a tojásokból
a fiókák nevelésében mindkét szülő fontos szerepet vállal, felváltva vigyázzák őket míg a másik szülő élelmet és vizet hord az utódoknak
a fiatal gólyák a kilencedik hét környékén repülnek ki először a fészekből, de a szülők még egy ideig gondoskodnak róluk, míg nem válnak teljesen önállóvá
augusztusban a felcseperedett kis gólyák csatlakoznak a vonuláshoz gyülekező gólyacsapatokhoz

Fiatal gólyák

Táplálkozása:

nedves réteken, mocsaras területeken keresik meg táplálékukat
elfogyasztják a rovarokat, ebihalakat, halakat, kígyókat, békákat és az apróbb rágcsálókat is

Védelme:

hazánkban fokozottan védett faj
természetvédelmi értéke 100000 forint
a hazánkban megtalálható fészkek zöme a lakott területekhez kötődik és az elektromos hálózat tartó oszlopain található meg
a 70-es, 80-as évektől folyik a fészkek tartóoszlopra emelése
a gólyák számára komoly veszélyt jelent a középfeszültségű hálózatok légvezetékei
a fészekből kirepülő fiatal gólyák sokszor halálos áramütést szenvednek

Megfigyelése:

hazánkban vonuló madárfaj
márciustól szeptemberig figyelhető meg
vannak olyan évek amikor első példányai már február végén megjelennek a költési helyükön
szinte az emberek közvetlen közelében élnek, így megfigyelésük igen egyszerű
vizes területeken élelemszerzés közben gyakran találkozhatunk velük
legtöbbször azonban falvakban figyelhetjük meg, hiszen elég gyakori a villanyoszlopon elkészített gólyafészek
augusztusban megkezdik a csapatokba verődést, de vonulásukat augusztus legvégén vagy szeptember elején kezdik meg