2020. november 26., csütörtök

Készül a téli rezidencia



Éjszakánként csöndesen, sűrű köd paplant terít a természet ösvényeire az öregesen ballagó november. Tegnap reggelre azonban a köd sűrű fátyla alatt fehér zúzmara ruhába bújtak a fák, a bokrok csupasz ágai, a sápadt fűszálak, és még a talajon pihenő színes leveleken is megpihentek az apró kristályok. Egész álló nap a ködös levegő, és a fogakat vacogtató fagyos hideg uralta a tájat. 
Kiskertemben nagy volt a forgalom. Tollas kis vendégeim egymásnak adtak át helyüket az etetőknél, hogy mire beköszönt a korai este, szervezetüket kellő energiává tudják feltölteni. Hiszen a fagyos éjszakák egyre nagyobb kihívás elé állítják őket. 
Ma is, mint minden áldott nap, a mókusok is meglátogattak, de a mai nap, mást volt, mint a többi. Az egyik mókuska építkezésbe kezdett a fenyőfám ágai között. Immár harmadik esztendeje, hogy a szép sudárra nőtt, sűrű ágakat magán viselő fenyő, dús rengetegében mókusok téli rezidenciája lapul. A hideg évszak beköszöntét, a mókusok is a testükön érzik. Ők nem ismerik a naptárt, nem tudják a hónapokat, azt viszont nagyon jól tudják és érzik, hogy bizony a változás megkezdődött. Amikor pedig a tél fagyos szorítása eléri az erdők ösvényeit, ők is alkalmazkodnak hozzá. Olyan helyet keresnek maguknak, ahol táplálékban nem szenvednek hiányt, és ezeken a helyeken téli lakást építenek maguknak, ami meleget ad testüknek, ami védelmezi őket az időjárás olykor kegyetlen viszontagságaitól. Az én kertem és a benne otthonra lelt fenyőfák pedig egy ilyen, számukra alkalmas hely. 
Nemsokára elmesélem és megmutatom Nektek, hogyan is néz ki a mókusok téli otthona. Milyen anyagokból készül a meleg fészkük, és hogyan készítik el. Megosztom Veletek milyen betevőkkel kedveskedek nekik, mely falatok a kedvenceik, és, hogyan fogyasztják el a számukra kínált elemózsiákat. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése