Kikeleti hóvirág
Tél vége felé, amikor a Nap mosolygó arca egyre tovább járja az égboltot, sugarai pedig kellemes meleggel cirógatják az erdők ösvényeit, szépen lassan ébredezni kezdenek a föld mélyében nyugvó aprócska életeket. Az avar meleg paplanja alól kíváncsian tekingetnek elő az első vadvirágok.
A kora tavaszi aszpektus egy csodálatos jelenség, ami évről-évre rabul ejti a szívünket, hiszen az erdők talaja, pár hétre virághímes szőnyeggé változik, melybe a vadvirágok sokasága szövi a szebbnél-szebb színeket és mintákat.
A tél szinte alig ballag tova, az első vadvirágok már szirmaikat bontogatják. Dacolnak a még gyakori éjszakai fagyokkal és a hűvös nappalokkal. Ezeknek a kora tavaszi virágoknak a föld alatt található raktározó szervei bőséges tartalékot rejtenek, amiknek köszönhetően kora tavasszal szárba, levélbe és virágba tudnak szökkenni. A hagymás - gumós növényeknek bőséges tápanyag áll rendelkezésükre, mely segít őket korai pompájukban. Tápanyagban dús erdőségekben lelték meg otthonukat, ahol a talaj humuszban, tápanyagban gazdag és üde.
Közös jellemzőjük, hogy még mielőtt a fák magukra öltenék lombruhájukat, addigra ők, szárba, levélbe és virágba szökkennek, sőt legtöbbjük, még terméseiket is beérleli. Mire a fák üde, zöld lombsátra összezáródik a fejük felett, addigra ők már visszahúzódva, a föld mélyében pihennek, és a következő madárdalos tavaszról álmodnak.
A geofiton fajokon kívül, számos egyéb évelő, lágyszárú, valamint például a télizöld meténg, aki egy aprócska örökzöld növény is szirmait bontogatja az erdők sudár fáinak a védelmében.
Tartsatok velem, és az előttük álló hetekben megmutatom és elmesélem Nektek, hogy a vidékünkön milyen tavaszi virágok szőnek gyönyörű színeket és mintákat az erdők vastag, barna avarpaplanjába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése